Egy csepp Párizs

a Sugárút születése

Egy csepp Párizs

a Sugárút születése

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Budapest, ahogy ma ismerjük – a sugár- és körutak rendszere, a nevezetességek jelentős része, az elegáns villák és jellegzetes bérházak világa mind-mind a századfordulón alakult ki, az 1860-as évek vége, és az első világháború közötti pár évtizedben. De mi is indította meg ezeket a hatalmas változásokat?

Ha megállunk az forgalmas Andrássy út mentén, nehéz elképzelni, hogy itt egykor mocsaras-homokos területek, gyomos telkek, rosszhírű, külvárosi betyártanyák álltak. Fontos fordulópont volt 1867, amikor a magyar rendek és az Habsburg uralkodóház megkötötték a Kiegyezést. A politikai viszonyok rendeződése jelentős gazdasági fellendülést is hozott maga után, aminek fontos központja Pest-Buda lett, vagyis az 1873-as egyesítés után immár Budapest. Ezekben az években alakult az a szervezet is, amely utána évtizedekig a fejlesztések motorja és legfőbb szervezője volt – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Első hatalmas munkájuk éppen a Sugárút kialakítása volt – az ötlet a mai névadójától, a párizsi emigrációban éveket töltő idősebb gróf Andrássy Gyulától származott.

Az általuk meghatározott nagyon szigorú építésügyi szabályzat alapján a mai napig jól látható szakaszokra osztották az útvonalat: Oktogonig állnak a legmagasabb házak a maguk három-négy emeletével, majd a Kodály köröndig tartó következő szakaszon megjelennek a főút mellett az úgyevezett lovaglóutak is, és a házak magassága is csökkent, végül az utolsó, Bajza utcától a Hősök teréig tartó részen már csak szabadon, kertben álló villákat emelhettek.

Bár nagy szükség volt a szűk Belváros és a zöld Városliget összekötésére egy jól és gyorsan járható úttal, a Sugárút elsődleges rendeltetése nem az volt, hogy a városi forgalomnak legyen egy, a belvárosba vezető széles autópályája. A reprezentáció mellett – megmutatni a világnak, hogy Budapestnek is, Párizshoz vagy Bécshez hasonlóan megvan a maga Champs Elysées-je vagy Ringje – a célja a környék fényének emelése volt, és egy olyan kellemes városi tér megteremtése, ahol a lakók tudnak találkozni egymássak, és ami miatt mindenki büszkén és szívesen használja a várost.

„(…) a róla elnevezett utat azért hozták nyomban divatba a pesti nők, mert ezen a széles utcán teljes szépségében megmutatkozhatott minden kalap, minden bő szoknya, nem maradt rejtve egyetlen napernyő és cipősarok sem a tágas sétaúton, ami bizony a Belváros kanyargós, zsúfolt sikátoraiban, különösen a hemzsegő déli séta idején előfordulhatott. Az Andrássy út háromöles aszfaltján teljes egészében bemutatkozhatott minden delnő, akinek kifogástalan toalettje volt Pesten.” (Krúdy Gyula)

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Imagine Budapest: Városi kódfejtés – palotasztorik az Andrássy útról

 

Az Andrássy út a Hősöd tere felé. (Fotó: Bartha Dorka)

Az Andrássy út az Oktogonnál, a Városliget felé nézve 1880 körül: Fortepan/Klösz György. Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.020

Ady Endre szobra (Fotó: Bartha Dorka)

Ez is érdekelhet

To top