A külső-kelenföldi panelházak között földre szállt űrhajó sok arra járó fantáziáját megmozgatja. A hatszög alakú épület funkciója sokaknak még akkor sem válik egyértelművé, amikor belépnek a Kipszer térráccsal fedett belső térbe.
Read more »
Bizonyos értelemben rekordok otthona a 12 ezer négyzetméteren elterülő XI. kerületi városközpont: az első, panorámavetítésekre tervezett mozi, Budapest első komplex művelődési intézménye, a Szabó Ervin Könyvtár legnagyobb kerületi fiókja mind-mind itt talált otthonra, az úgy nevezett „antialvóváros” koncepció keretében.
A templomot többször átépítették, ezért többféle stílus jellegzetességei megfigyelhetők rajta. Különlegessége mégis a körbefutó tűzfigyelő erkély, amelyből a környéken egykor álló alacsonyabb házak felett az őr messze ellátott.
Párizsi mintát követve Európa nagyvárosaiban a 19. század utolsó harmadában kezdték meg működésüket az addigi nyitott piacokat leváltó grandiózus vásárcsarnokok. Széles utcáik, hatalmas kínálatuk és az addig ismeretlen higiénia a funkcionalitást, jellegzetes díszítésük pedig magát a korszakot tükrözték vissza.
Mint tudjuk, a cél szentesíti az eszközt, de legyünk őszinték, nem túl gyakori az istállók templommá alakítása. Az erős hit viszont átsegít a sok nehézségen, ahogy tette ezt 1870-ben az Első Budapesti Közszolga Egylet tagjaival is.
A közcélra emelt épületek soha nem egy-két évtizedre épülnek. De vajon igaz ugyanez a díszítésükre, például az egy-egy korszakot jelölő szoboregyüttesekre is?
A magyar foci, illetve sport történelmének egyik legfontosabb momentuma az „évszázad mérkőzése”, azaz a Puskás Öcsit is felvonultató magyar csapat győzelme az angol válogatott ellen 1953-ban. A londoni Wembley-ben játszott mérkőzés minden tekintetben a hazai labdarúgás legszebb korszakának kicsúcsosodása volt: ekkora kialakult az Aranycsapat legjobb formációja, olimpiai aranyérmesként egy elképesztően sikeres szériát követően utaztunk a […]
A Ferencvárosi Torna Club új stadionja előtt, ahol az Üllői út elemelkedik a földfelszíntől és felüljárón keresztezi a Könyves Kálmán körutat, áll Európa legnagyobb madárábrázolása. A csapat kabalaállatát mintázó gigantikus sasnak sok nyugta nem lehet: a forgalom, néhány csendes éjjeli óra kivételével szinte non-stop, meccsek idején pedig ezrek csodálják meg a rozsdamentes acélból készült konstrukciót. […]
Ha a bringázáshoz esetleg egy labdát is viszünk magunkkal, itt aktívan is űzhetjük a sportot, amely ennek a programajánlónak a témáját adja. A sokáig mostohagyermekként kezelt Népliget valójában a város legnagyobb parkja a maga 94 hektárjával, aminek jelentős része zöldfelület. Itt biztos találunk szabad placcot, ha kicsit rugni szeretnénk a bőrt, kapunak való két fa […]
A Szurkolói Zónától rövid bringaútra található az Európa Bajnokság meccseinek – nem mellesleg: a franciák elleni pontszerzésünk – hazai helyszíne. A 68 ezer férőhelyes újjáépített stadion 2019-ben nyílt meg a Magyarország-Uruguay barátságos meccsel. Az aréna a helyén korábban álló Népstadion helyére épült – érdekesség, hogy a mostani pálya kezdőkörének elhelyezkedése milliméterre megegyezik a korábbi pálya […]
Az óbudai Promenádon, a Bécsi út kiszélesedő részén, még pontosabban a róla elnevezett téren áll a legenda szobra. Azt a pillanatot láthatjuk bronzba merevítve, amikor Pancho – ahogyan Spanyolországban ismerik Öcsit – a madridi Toros de Las Ventas téren éppen gyerekeket tanít dekázni. Az alkotást Pauer Gyula tervezte, a gyerekek figuráját pedig Tóth Dávid pályamunkájából […]
Az idővel eltűnő, cserélődő, spontán utcai művészet után még egyszer pillantsatok fel a fejetek fölé, a város egyik leghatalmasabb mozaikjára, amely a Szervita téren álló egykori Török Bankházat dísziti. A bank elnevezés kicsit csalóka, mert valójában a pénzügyi vállalkozás szerencsejátékkal foglalkozott, a lottót egy időben felváltó osztálysorsjáték volt az üzletük. A mottójuk, amit évtizedekig használtak a hirdetésekben, így […]
A mindenféle kedves mesehősök nem csak ilyen hatalmas házfalakon tűnhetnek fel, hanem ha szemfülesek vagytok az utcákon is megtaláljátok őket, akár térdmagasságban is. Ezek a matricák, rajzok sokszor egy-egy művész ideiglenes akciójaként kerülnek ki, és bár nem “hivatalosan” díszítik az utcákat, nagyon szerethető részei lesznek hamar a városnak. Nem olyan régóta – 2018 tele óta […]
Mennyivel kedvesebb látvány egy ilyen festett színes tűzfal, mintha csak a szomorú fehér, vagy téglafal nézne le erre a forgalmas útvonalra, nem? A városban egyre több helyen találunk hasonló, hatalmas és színes képeket, van, amikor mesehősök, mint Vuk vagy a Vizipók-csodapók kerül fel a falra, de híres tudósok, helyi zöldséges nénik, vagy fontos történelmi pillanatok […]
Vajon mi lehetett eredetileg ez az épület? Ha jobban megnézitek a homlokzatot, akkor a mai napig látható színes díszítés igencsak árulkodó. Milyen játékokat ismertek fel rajta, van olyan közte, amivel még ti is játszotok? A csákós, hintalovas kisfiúk, ólomkatonák, babát szorongató kislányok a száz évvel ezelőtti gyerekek leghőbb álmait testesítik meg. Ugyanis az Árkád bazár […]
A város egy alig ismert rejtekútja következi, ahonnan egészen elképesztő a panoráma, de közben pillanatokra olyan, mintha egy vad erdei ösvényen kanyarognánk. A térképen a Padok útja nevet viseli az ösvény, ha a Sánc utca vonalában megyünk tovább a Gellért-hegy ösvényein, hamarosan megtaláljuk a zöld turistajelzést, ami egy keskeny csapásra visz minket. Ez végig kanyarog […]
A Tabánból kiérve sétáljunk végig a Czakó utcán, majd a forgalmas Hegyalja úton átkelve induljunk el a Gellért-hegy lankáin a Sánc utca legelején balra magasodó lépcsőkön. Kedvünkre tekereghetünk a lépcsőkön, végül mind felvisz elsőnek a kilátókő szoborhoz Buda királyfi és Pest királykisasszony mellé, majd a Filozófusok kertjéhez. Talán sokan nem is sejtik, de a lábunk […]
Amikor még a Gellért-hegyen virágzott szőlőtermesztés, a lábánál elterülő Tabán egy különös hangulatú kis városrész volt. Hívták ezt a korabeli Pest-Buda bohém mulatónegyedének is, vagy a város legromantikusabb környékének, girbe-gurba meredek utcáival is földszintes házaival. Ám bármennyire is megkapó volt a hangulata, bizony a fejlődés elkerülte, és egyre elmaradottabb viszonyok között éltek a lakói, és […]
A most éppen a felújítás miatt kicsit körbebástyázott fára így is könnyedén rátalálunk – vajon mi mindent láthatott és élt meg ez az óriás? Viczián Zsófia: Budapesti fák könyvében részletesen utána járt a történetének – a japánakácot már 1862-ben is mint a várkert legnagyobb fáját emlegetik. Akkor vajon mikor ültethették és ki? Feltehetően 1790 körül […]
A Várnegyeden végigsétálva a színes házakkal szegélyezett utcák is mintha a tavasz színeiben pompáznának, különösen a Táncsics Mihály utca pasztell homlokzatai. Kedvencük a 15-ös, amely az előbb látott díszcseresznyékhez hasonló színben ragyog.
Sétáljunk kicsit a város egyik legszebb korzóján, amely különösen ilyenkor áprilisban, a díszcseresznyefák virágzása idején meseszép sétahely.
A sétánkat kezdjük az egyik legismeretlenebb budai parkkal – pedig a várfal tövében húzódó Európa Ligetnek és az itt álló fáknak egészen különleges, Budapesthez szorosan kapcsolódó története van. A parkot 1972-ben nyitották meg, Csorba Vera tervei szerint – a dátum beszédes, a Budapest 100. születésnapját ünneplő eseménysorozat része volt, hogy az egyesítés centenáriumi kongresszusára érkező […]
Nagy a csábítás, hogy egy sarkot besétáljunk a Zeneakadémiához, vagy kettőt a tűztornyos terézvárosi templomig, hogy a harmadiknál már a Zsidónegyedben találjuk magunkat. Mi azonban most nem kanyarodunk be, hanem folytatjuk utunkat a Király utca túloldalán az Erzsébet körúton.
Itt állunk tehát a Teréz körút és a Szondi utca sarkán, a hatalmas Szondi György-mozaik alatt. Az ablakon át vethetünk egy pillantást a hotel egykori üvegkupolájára, ami ma a kávézóban van felfüggesztve. El sem kell indulnunk innen, már előttünk is a következő látnivaló!
