Az 1940-50-es évek fordulóján az öltözködési szokásokban és a divatban egyre erőteljesebb változások történtek. Az öltözködés uniformizálásával is kifejezésre jutott a társadalmi átalakulás, a régi polgári világgal való szakítás. A szűkös anyagi lehetőségek és a politikai elvárások miatt utat tört magának a vászonruha, a lódenkabát, a micisapka és a flanel blúz. Az egyedi helyett a […]
Read more »
Az 1950-es évek propagandájának eljuttatására a rádió tűnt a leghatékonyabb eszköznek és a hatalom, céljának elérése érdekében minden lehetséges módon igyekezett is ezt elérni. A nyugati országok közvetítéseit folyamatosan zavarták, csak a Kossuth és a Petőfi adókat lehetett fogni. Talán kevesen tudják, hogy a Magyar Rádióé volt világ első stúdiópalotája 1928-tól, és a Rádiónak volt […]
Az 1950-es években maszeknak lenni nem volt egyszerű, ám a Tichy családnak mégis sikerült 1953-ban a Bródy Sándor utcában megnyitniuk üzletüket. A tisztító a háború előtt a Vármegye utcában működött, onnan költöztek át a Palotanegyedbe. A Bródyban található üzletből nemcsak színészek, politikusok, zenészek öltözetei kerültek ki tisztán, hanem többek között Batthyány Lajos mellényét és Erzsébet […]
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete a 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett, helyreállítási munkálatai még az 1950-es évek elején is folytatódtak. Ezt követően az új ideológiai elvárásoknak megfelelően új állandó régészeti és történeti kiállítások készültek a nagyközönség számára. Ebben az időszakban kezdődött a gyermekjátékok tudatos gyűjtése, aminek következményeként létrehozták a gyermekjáték-gyűjteményt. A háború előtti látogatószámok is […]
Az 1950-es évek elején megkezdődött az egyetemi oktatási rendszer átalakítása: új tankönyvek jelentek meg, a megbízhatatlannak tartott „polgári” professzorokat eltávolították a katedrákról. A kommunista ideológia terjesztésére marxizmus-leninizmus tanszékeket állítottak fel, speciális szakegyetemeket hoztak létre, és soha nem látott ütemben növekedett a munkás- és parasztszármazású diákok száma.
A Holzer a 19. század végén Budapest egyik legnagyszerűbb áruháza volt, ott vásárolt többek között Blaha Lujza és a királyi család nőtagjai is. Az áruházat, több tulajdonosváltás után, 1948-ban államosították, majd 1950-ben, szovjet mintára megnyitották az Úttörő és Ifjúsági Állami Áruházat. Az Úttörőben a szocialista piacokon kapható legújabb játékok mellett, gyermekruhák és bútorok, tan-és sportszerek, […]
Az 1940-es évek végén a mozik államosítására is sor került, a párt propagandaeszközévé váltak, így ezáltal az államideológia sokkal szélesebb közönséghez jutott el. Céljuk elérése érdekében az országban működő mozik számát megsokszorozták, a korábbi nyugati filmek számát drasztikusan csökkentették, és a filmkészítés irányvonalát is meghatározták. A mai Puskin mozi -eredeti nevén Fórum Filmszínház- megnyitását követően […]
A 2. világháborút követően Rákosi Mátyás, Sztálin legjobb tanítványa, megkezdte a totális diktatúra kiépítését az országban. A polgári pártokat kizárták a hatalomból, ezzel megteremtve a Magyar Kommunista Párt, majd később a Magyar Dolgozók Pártjának egyeduralmát. A fennálló rendszert Sztálin 1953-as halála rengette meg, Rákosival szemben Nagy Imre, mint reális választási lehetőség jelent meg a magyar […]
Egykor a Duna itteni szakaszán három szigetet találtunk volna: a Festő-, Fürdő- és Nyulak szigetét az 1800-as évek végén, a folyó szabályozásával egyesítették és nevezték el a valaha a szigeten található Domokos-rendi apácák között élő Szent Margitról. Itt írta Arany János Tölgyek alatt című versét, de Krúdy Gyula is életvitelszerűen élt a szigeten.
A Városháza épületét eredetileg Invalidus-palotának is hívták: hadirokkant katonák számára készült, barokk épületét állítólag Mária Terézia a bécsi palotáknál is szebbnek vélte. Egy időben kaszárnyaként működött, a Károly kaszárnyáról kapta nevét a kiskörút itteni szakasza is. A pesti városháza ekkor még a mai Március 15. téren állt, az Erzsébet híd építésekor döntöttek úgy, hogy mai helyére költöztetik.
2023-ban nyitott meg az Aquincumi Múzeum előtti Látványsétány, így akár az utcáról is ismerkedhetünk Pannónia provincia egykori lakóinak életével. A megújult múzeum a Dunakanyar kapujának is tekinthető: az ókorban őrtornyok védték a településeket, melyek rendkívül sűrűn helyezkedtek el, nappal füst, éjjel pedig fényjelekkel jelezve az ellenség közeledtét.
Újpest szívében impozáns épületeket, parkot, megújuló zöld teret és a főváros egyik legszebb városházát találjuk. Pedig 1900-ban, amikor felépült a Szent István téren az akkor még községházának készült épület, azzal a kritikával illeték, hogy elveszi a friss levegőt az itt lakóktól.
1876-ra készült el Budapest második hídja, melyet alacsony forgalma miatt többen luxusberuházásnak tartottak, de a Vasárnapi Ujság így ír átadása után nem sokkal: „Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margithidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját.”
Budapest leghosszabb metróvonalán majdnem 20 kilométeren át utazhatunk. Az M3 felújítását 2017-ben kezdték meg, az utolsó két állomást - a Nagyvárad teret és a Lehel teret 2023-ban adták át. A felszín alatti járatrendszert úgy tervezték, hogy azokat akár óvóhelyként lehessen használni.
2014 óta biciklizhetünk Budapesten MOL Bubival. A közbringarendszerben ma már 2460 bicikli 202 gyűjtőállomáson várja a környezetbarát közlekedésre vágyókat. A 2021-es megújulásnak köszönhetően könnyebben tekerhető és jobban guruló kerékpárokkal kelhetünk útra.
1896-ban a szakadó esőben Ferenc József király ütötte be a róla elnevezett híd pillérének utolsó, saját monogramjával ellátott, azóta sokszor ellopott ezüstszegecsét. A hidat 1946-ban nevezték át Ferenc József hídról Szabadság hídra.
A római korban a közelben révátkelő működött, a tér pedig a határvonal védelmét ellátó erődnek, a Contra-Aquincumnak adott otthont. A téren álló templom elődje szintén még római kori kövekből épült fel, a török korban pedig mecsetként használták. A templom mellett 2011-ben épült ki egy modern köntösbe öltöztetett, középkori kolostori életet idéző kert.
A Városligetben már 1869-ben létrejött a Pesti Korcsolyázó Egylet. Ekkoriban még természetes jégen siklottak a hölgyek és urak, akik számára a jégpálya a társasági élet egyik színtere is lett: sok kapcsolat szövődött a trükkök bemutatása közben vagy után. A ma ismert neobarokk épületet Francsek Imre tervezte, a műjég pedig tizenkétezer négyzetméteren várja a látogatókat.
A főváros életében a 19. század második fele minden szempontból robbanásszerű fejlődést hozott: a lakosság száma folyamatosan növekedett, paloták nőttek ki a sugárutak és körutak mentén. A változáshoz alkalmas közlekedési infrastruktúrára is szükség volt: a jövőt pedig a vasút jelentette. Az első vonatok 1846-ban indultak el, a Nyugati pályaudvar 1874-re épült meg.
A Gellért-hegy történetét valahol az ókori keltáknál kezdhetnénk, de a 19. század végén kipusztult itteni szőlőültetvényeket a török korig eredeztethetjük. A legendák szerint egykor boszorkánygyűléseknek helyet adó városrészen egészen az 1800-as évek legvégéig fontos szerepe volt a hazai borászatban.
A ma látható klasszicista palotát az 1830-as években építették, és igazán fontos események szemtanúja volt az elmúlt csaknem kétszáz évben. Építtetője, Károlyi György gróf – többek között – Széchenyi István grófot és Wesselényi Miklós bárót is többször vendégül látta az egykori Uri utcában. Wesselényi pedig itt szállásolt el 200 menekültet az 1838-as nagy pesti árvíz során, akiknek élelmezését Károlyi gróf vállalta.
Az 1700-as években még szőlőkkel és szántókkal tarkított majorságokat találtunk volna a mai Kálvária téren és környékén, ahol közadakozásból készült el egy barokk kálvária 1749-re. Készítőjének személye bizonytalan, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a térnek nevet adó építmény fennmaradását Stróbl Alajosnak köszönhetjük, aki 1893-ban átszállíttatta a Bajza utca eldugott csodakertjébe, az Epreskertbe.
Békásmegyer egészen 1950-ig különálló település volt, csak ekkor csatolták Budapesthez. Nevét annak köszönheti, hogy az agyagos talaján kialakuló, sokáig fennmaradó kis tavak és pocsolyák kellemes élőhelyet biztosítottak a békáknak. A városrész 2022-ben átadott parkjában már nem békák, hanem 432 frissen ültetett fa, játszótér, sportpályák és fitneszpark várja a helyieket és a látogatókat.
A barlang számokban: 32 kilométer hosszú feltárt szakasz, 500 méter kiépített látogatói útvonal, 400 lépcsőfok, 7 méteres tyúklétra, 11°C hőmérséklet, 1 órás vezetett látogatás. És bár önmagában ez is sokat elárul, a föld alatti világ számtalan meglepetést tartogat, például kagylónyomokat!
