Egykor a Duna itteni szakaszán három szigetet találtunk volna: a Festő-, Fürdő- és Nyulak szigetét az 1800-as évek végén, a folyó szabályozásával egyesítették és nevezték el a valaha a szigeten található Domokos-rendi apácák között élő Szent Margitról. Itt írta Arany János Tölgyek alatt című versét, de Krúdy Gyula is életvitelszerűen élt a szigeten.
Read more »
A Városháza épületét eredetileg Invalidus-palotának is hívták: hadirokkant katonák számára készült, barokk épületét állítólag Mária Terézia a bécsi palotáknál is szebbnek vélte. Egy időben kaszárnyaként működött, a Károly kaszárnyáról kapta nevét a kiskörút itteni szakasza is. A pesti városháza ekkor még a mai Március 15. téren állt, az Erzsébet híd építésekor döntöttek úgy, hogy mai helyére költöztetik.
2023-ban nyitott meg az Aquincumi Múzeum előtti Látványsétány, így akár az utcáról is ismerkedhetünk Pannónia provincia egykori lakóinak életével. A megújult múzeum a Dunakanyar kapujának is tekinthető: az ókorban őrtornyok védték a településeket, melyek rendkívül sűrűn helyezkedtek el, nappal füst, éjjel pedig fényjelekkel jelezve az ellenség közeledtét.
Újpest szívében impozáns épületeket, parkot, megújuló zöld teret és a főváros egyik legszebb városházát találjuk. Pedig 1900-ban, amikor felépült a Szent István téren az akkor még községházának készült épület, azzal a kritikával illeték, hogy elveszi a friss levegőt az itt lakóktól.
1876-ra készült el Budapest második hídja, melyet alacsony forgalma miatt többen luxusberuházásnak tartottak, de a Vasárnapi Ujság így ír átadása után nem sokkal: „Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margithidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját.”
Budapest leghosszabb metróvonalán majdnem 20 kilométeren át utazhatunk. Az M3 felújítását 2017-ben kezdték meg, az utolsó két állomást - a Nagyvárad teret és a Lehel teret 2023-ban adták át. A felszín alatti járatrendszert úgy tervezték, hogy azokat akár óvóhelyként lehessen használni.
2014 óta biciklizhetünk Budapesten MOL Bubival. A közbringarendszerben ma már 2460 bicikli 202 gyűjtőállomáson várja a környezetbarát közlekedésre vágyókat. A 2021-es megújulásnak köszönhetően könnyebben tekerhető és jobban guruló kerékpárokkal kelhetünk útra.
1896-ban a szakadó esőben Ferenc József király ütötte be a róla elnevezett híd pillérének utolsó, saját monogramjával ellátott, azóta sokszor ellopott ezüstszegecsét. A hidat 1946-ban nevezték át Ferenc József hídról Szabadság hídra.
A római korban a közelben révátkelő működött, a tér pedig a határvonal védelmét ellátó erődnek, a Contra-Aquincumnak adott otthont. A téren álló templom elődje szintén még római kori kövekből épült fel, a török korban pedig mecsetként használták. A templom mellett 2011-ben épült ki egy modern köntösbe öltöztetett, középkori kolostori életet idéző kert.
A Városligetben már 1869-ben létrejött a Pesti Korcsolyázó Egylet. Ekkoriban még természetes jégen siklottak a hölgyek és urak, akik számára a jégpálya a társasági élet egyik színtere is lett: sok kapcsolat szövődött a trükkök bemutatása közben vagy után. A ma ismert neobarokk épületet Francsek Imre tervezte, a műjég pedig tizenkétezer négyzetméteren várja a látogatókat.
A főváros életében a 19. század második fele minden szempontból robbanásszerű fejlődést hozott: a lakosság száma folyamatosan növekedett, paloták nőttek ki a sugárutak és körutak mentén. A változáshoz alkalmas közlekedési infrastruktúrára is szükség volt: a jövőt pedig a vasút jelentette. Az első vonatok 1846-ban indultak el, a Nyugati pályaudvar 1874-re épült meg.
A Gellért-hegy történetét valahol az ókori keltáknál kezdhetnénk, de a 19. század végén kipusztult itteni szőlőültetvényeket a török korig eredeztethetjük. A legendák szerint egykor boszorkánygyűléseknek helyet adó városrészen egészen az 1800-as évek legvégéig fontos szerepe volt a hazai borászatban.
A ma látható klasszicista palotát az 1830-as években építették, és igazán fontos események szemtanúja volt az elmúlt csaknem kétszáz évben. Építtetője, Károlyi György gróf – többek között – Széchenyi István grófot és Wesselényi Miklós bárót is többször vendégül látta az egykori Uri utcában. Wesselényi pedig itt szállásolt el 200 menekültet az 1838-as nagy pesti árvíz során, akiknek élelmezését Károlyi gróf vállalta.
Az 1700-as években még szőlőkkel és szántókkal tarkított majorságokat találtunk volna a mai Kálvária téren és környékén, ahol közadakozásból készült el egy barokk kálvária 1749-re. Készítőjének személye bizonytalan, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a térnek nevet adó építmény fennmaradását Stróbl Alajosnak köszönhetjük, aki 1893-ban átszállíttatta a Bajza utca eldugott csodakertjébe, az Epreskertbe.
Békásmegyer egészen 1950-ig különálló település volt, csak ekkor csatolták Budapesthez. Nevét annak köszönheti, hogy az agyagos talaján kialakuló, sokáig fennmaradó kis tavak és pocsolyák kellemes élőhelyet biztosítottak a békáknak. A városrész 2022-ben átadott parkjában már nem békák, hanem 432 frissen ültetett fa, játszótér, sportpályák és fitneszpark várja a helyieket és a látogatókat.
A barlang számokban: 32 kilométer hosszú feltárt szakasz, 500 méter kiépített látogatói útvonal, 400 lépcsőfok, 7 méteres tyúklétra, 11°C hőmérséklet, 1 órás vezetett látogatás. És bár önmagában ez is sokat elárul, a föld alatti világ számtalan meglepetést tartogat, például kagylónyomokat!
Józsefváros Magdolnanegyedében 2008-ban nyitott meg az egykori ipari műhelyek helyén a Kesztyűgyár Közösségi Ház: civil szervezetek, szakmai és kulturális programok, 2020 óta pedig egy tanoda is várja – elsősorban – a helyieket.
A Szépvölgyi-erdőben idősebb erdőtagok, fiatal cserjések és nyílt gyepek is megtalálhatóak: a különböző élőhelyek pedig gazdag élővilágnak adnak otthont. 2021-ben egy új tanösvényt alakítottak ki – tizenegy állomáson ismerhetjük meg a hely történetét és a természeti értékeket.
Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelye hosszú ideje vonzza a szabadba vágyókat. A legenda szerint egy 1927-ben villámcsapás miatt elpusztult öreg bükkről kapta a nevét, ami alatt még Mátyás király is megpihent időnként. 1840-ben egy kirándulás alkalmával Schodelné Klein Róza színésznőt megihlette a bükk – egy díszlet jutott eszébe róla a Norma című operából, így kezdett el elterjedni a Normafa megnevezés.
Az olimpikonoknak és ötkarikás játékoknak emléket állító lipótvárosi Olimpia parkot 2014-re újították fel. Helyén korábban is park állt, de felújított formájában a millennium évében zajló első újkori olimpiáig utazhatunk az időben.
A templomot tervező ifjabb lovag Ybl Miklós építész édesapja szintén Ybl Miklós volt, azonban egyikük sem a mindenki által ismert Ybl Miklós. Az Operaház és a Várkert Bazár építésze ugyanis a templom tervezőjének a nagybátyja volt.
Az épület történetéből kiderül: tudással, tapasztalattal, elhivatottsággal és némi vagánysággal még a Moulin Rouge-zsal szemben is sikerülhet egy mulatót felfuttatni. Egy gonosz rendszerrel szemben azonban esély sincs a túlélésre.
A magyar népmesék jól ismert, varázslatos hármas számát Kiss István 1980-as Monda-szoboregyüttese is tökéletesen tükrözi a nap, a hold és a csillagok szerepeltetésével. A kelenföldi lakótelep mesterséges dombján a bikák hármas alakzata és fejdíszük kapcsolja össze az égi és földi világot.
Kelenföld robbanásszerű népességnövekedésével a katolikus hívek száma is jelentősen megugrott a környéken, így szükségük lett saját templomra. 1992 karácsonyára végre elkészült a Szent Gellért-templom.
