A templomot tervező ifjabb lovag Ybl Miklós építész édesapja szintén Ybl Miklós volt, azonban egyikük sem a mindenki által ismert Ybl Miklós. Az Operaház és a Várkert Bazár építésze ugyanis a templom tervezőjének a nagybátyja volt.
A Károli Gáspár utca és Táncsics Mihály utca kereszteződésében álló templom 1927-1933 között épült ifjabb lovag Ybl Miklós tervei alapján. Az épületen Kálvin Jánosról, a reformáció egyik vezéralakjáról is találunk egy nagyméretű, fafaragású szobrot Sárossy Tibortól. Csepelen már a török hódoltság korában elindult a református hitélet. Aztán a 17. századra a közösség megsemmisült, és csak a 19. században éledt újjá: kétszáz ide költöző református kubikus alkotta akkor a szerveződő csepeli református közösség magját. 1909-ben megvásárolták a leendő templomnak szánt telket, és az építkezés fedezésére országos gyűjtést szerveztek, ám az összegyűjtött tőkét hadikölcsönre jegyezték be, ami gyorsan elértéktelenedett. 1923-ban kezdődött meg ismét a gyűjtés, 1927-ben elhelyezték az alapkövet, azonban a következő évek gazdasági válsága ismét hátráltatta az építkezést: az eredeti terveket át kellett dolgozni és kevésbé nagyvonalú, egyszerűbb templomot építeni. Az elkészült templomot végül 1933-ban szentelték fel.
