A Csepel Művek ikonikus, éjszaka vörösen izzó neonja a 20. század Magyarországának egyik legzseniálisabb vállalkozójára emlékeztet: Weiss Manfréd alakja örökre összefonódott Csepellel, ahol annak idején elképesztő kreativitással újította meg gyárát, akárhányszor a viharos történelmi fordulatok megkívánták.
Read more »
Az Ady Endre út és Hungária út sarkán álló Kispesti Rendőrkapitányság épületére tekinthetünk a Wekerletelep keleti kapujaként is. Munkálatai 1912-re fejeződtek be, tervezői Schoditsch Lajos és Éberling Béla voltak.
A Wekerletelep ma kedvelt lakóhely, de több mint ezer évvel ezelőtt, a honfoglalást megelőzően is lakott volt. A „Régen templom állt e helyen, romjaiból való e kő.” emléktábla pedig egy középkori szakrális helyszínre utal.
Szecessziós népi építészetünk egyik gyöngyszeme a Zrumeczky Dezső által tervezett kapu, mely a Wekerletelep egyik szimbóluma. Aki ezen belép, egy kellemes kertvárosba csöppenve könnyen maga mögött hagyhatja a nyüzsgő fővárosi forgatagot.
Már dúdolod is a főcímdalt… A hely sokaknak ismerős lehet, hiszen a Barátok közt népszerű magyar tévésorozat külső jeleneteit a Wekerletelep utcáin és terein forgatták. A főcímben látható, 1914-ben épült impozáns ház a Kós Károly tér egyik jellegzetes épülete, ahol a főszereplők mindennapjaikat élték.
A templomok magas tornyukkal remek tájékozódási pontok, kiállásukkal büszkén hirdetik Isten dicsőségét. Ez a templom nem ilyen. Magas lakótelepi házak takarásában bújik meg, a régi MÁV-teleptől elválasztja az M3-as autóút. Plébániája is szokatlan helyen, egy tízemeletes ház két lakásában van.
A MÁV-telep utcanevei sokszor beszédesek. A térképet nézegetve itt találjuk a Mozdony, Kazán, a Vasutaskert utcákat. A Mentő utca ellenben nem fantázianév: a rákospalotai mentőpontról kapta a nevét, mely 2012-ben az Észak-pesti Kórházba költözött.
A MÁV-telep központi helyén, enyhe magaslaton áll a sárga, jellegzetes zsalugáteres, fehér betonkerítéses, U-alakú épület. Ez a Tisztviselőház. A többi „mézeskalácsháztól” méreteiben is eltérő tömb a magas beosztású vasutasok lakhelyéül szolgált.
A gyerekek manapság is szeretnek indiánost játszani. Nem is csoda: az indiánok a becsület példaképei, világuk színes, ruházatuk, tárgyaik különösek, hőstetteikkel könyvekben, filmekben találkozhatunk. De vajon hány gyerekkel esik meg, hogy az iskola ablakán kinézve egy indián szobrát láthatja?
Sokan mondják a rákospalotai MÁV-telepre, hogy „város a városban”. Ennek megfelelően két temploma is van, egy katolikus és egy református. Utóbbihoz a telket a MÁV ajánlotta fel, és – a jelentős közadakozás és minisztériumi hozzájárulás mellett – támogatta is a felépítését.
A bolgárkertészek megjelenése Magyarországon a török időkre vezethető vissza. Nekik állít emlékművet a Bosnyák téri piac melletti szoborcsoport, Kozsuharov Ognjan Magyarországon élő bolgár művész munkája.
Az 1880-as években a közlekedés igyekezett felvenni a fővárosi polgárok életének felgyorsult ritmusát – ekkor jelentek meg a villamosok is. A modern közlekedés kiépülésével a város egésze megnyílt a lakói számára, a munka, a vásárlás és a szórakozás már nem a lakóhely közvetlen környezetére korlátozódott.
Egy nagypolgár nyaralójából átépített zsinagóga, amely a kihasználatlanság és gondozás hiánya miatt lassan az enyészeté lesz.
A 20. század elején még egy iskolában miséztek a domonkosok, később egy vendéglőt alakítottak kápolnává, végül 1923-ban ideiglenes templomot emeltek a hívek, mely a silány építőanyagok miatt hamar életveszélyessé vált. Hosszú út vezetett tehát a templom 1941-ben kezdődő felépítéséig.
A Palatinus-házak jól rávilágít az újkori magyar történelem furcsa történéseire. Egy Habsburg főherceg eladta a Margitszigetet, az üzlet részeként átadott pesti telken megépült egy szecessziós bérház, ennek az aljában pedig ma egy ortodox zsidó imaház működik.
Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni haláláig ugyanabban a 35 négyzetméteres lakásban élt, ahova házasságkötésük után beköltözött a költővel. Ez a lakás lett a 2015-ben megnyílt Radnóti-emlékszoba mintája.
Az alig egy év alatt elkészült hatalmas épülettömb kizárólag befektetési céllal épült. Varázsát a gyönyörű belső kert, az árnyékot adó hatalmas platánok és a magas háznak köszönhető csend adják.
1996-ban állították fel a Vértanúk terén Nagy Imre szobrát, mely a félbemaradt magyar szabadságküzdelem szimbóluma lett. 2018-ban egy 1934-ben készült szobrot állítottak vissza a helyére.
Luxusbérháznak épült, később a közeli Országház és a minisztériumi negyed miatt fontos hivatalok irodaházaként használták, de az idősebbek közül a legtöbben mégis az MSZMP székházaként emlékeznek rá.
Kolodko Mihály kárpátaljai származású szobrászművész az elsők között állított emléket jellegzetes gerillaszobrával az orosz-ukrán háborúnak.
A régen a Dunában még gyakran előforduló halról és a hozzá kapcsolódó halászatról Vizafogónak nevezett városrész parkjában található a vizákat ábrázoló szoboregyüttes.
Az Árpád híd tövében található fürdőkomplexum lassan több mint nyolcvanéves múltra tekint vissza. A föld alatti, melegvizes forrásnak köszönhetően egész évben működő Dagály ikonikus kikapcsolódási pont Budapesten.
A Vizafogó teherpályaudvar szép példája a funkcióváltó épületeknek: az egykori jellegzetes vasúti fogadóépület ma irodaépületként működik. Az indóház elnevezés mára viszont kikopott a köznyelvből.
A róla elnevezett városközpont közelében kialakított parkban áll Göncz Árpád egykori köztársasági elnök és író 2018-ban felavatott szobra, amely utalás a politikus írói munkásságára is.
