Az Árpád-kori Szent Lőrinc-templom emléktáblája

Az egykori román templom helyén ma lakóház áll, régen temető is volt itt

Az Árpád-kori Szent Lőrinc-templom emléktáblája

Az egykori román templom helyén ma lakóház áll, régen temető is volt itt

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

A Wekerletelep ma kedvelt lakóhely, de több mint ezer évvel ezelőtt, a honfoglalást megelőzően is lakott volt. A „Régen templom állt e helyen, romjaiból való e kő.” emléktábla pedig egy középkori szakrális helyszínre utal.

Noha a Wekerletelep alig több mint százéves, régészeti kutatások bizonyítják, hogy a terület története a honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza. Negyedik századból származó szarmata sírt és avar kori temetőt is tártak már fel ezen a helyen. A telep építésekor egy Árpád-kori templom alapfalai is előkerültek. Később Zsigmond és Mátyás király idejében a terület udvari birtokként vadászati célokat szolgált. A török hódoltság során elnéptelenedett, a vidékről a 18. században csupán annyit jegyeztek fel, hogy homokbuckás, mocsaras rész, amit Szent Lőrinc pusztájaként emlegettek. Később a Grassalkovich és a Sina család birtoka lett.

A Wekerle szívét, a központi, négyzetes alakú Kós Károly teret nyolc út köti össze a külső városrészekkel. Ezek egyike a Hungária út, ahol 1909-ben megtalálták a román kori templom maradványait. A kövek között faragott, stilizált, egymás felé hajló szőlőindákat ábrázoló kőlemezre bukkantak, amelyről feltételezik, hogy római kori sírlap, amit felhasználtak a szent hely építése során. Az egykori Szent Lőrinc-templom emléktáblája az 1923-ban, a helyére épült lakóházra került, a ház falában elhelyezett kőlap fölé.

Megközelíthetőség:
 metró: M3, Busz: 200E, 66, 66B, 66E, 84E, 89E, 94E, 123, 123A, 148, 294E, villamos:3, 42, 52, majd gyalog
18 perc
1,4 km
Akadálymentes

Ez is érdekelhet

To top
"