2008 óta őrzi a Zrínyi és az Október 6. utca sarkát a békebeli rendőr szobra, akinek fényes hasa egyértelműen a turisták szeretetéről árulkodik. Testalkatáról és testarttásáról egyaránt keringenek mendemondák a pesti utcákon, ám annyi bizonyos: a figura ikonikus szereplője a belvárosi életnek.
Read more »
A tér központi részét elfoglaló reprezentatív épület ma a Belügyminisztérium otthona. Maga a telek is kivételes, hiszen az itt álló, egymást váltó épületek egytől egyig igen fontosak voltak. Ki gondolná, hogy korábban sóház, majd fürdő, bank és szálloda is működött ezen a sarkon?
Budapest talán legfontosabb és legismertebb köztéri szobrának egyike már első ránézésre is kíváncsivá teszi a nézelődőt: vajon mit jelenthetnek az elszórt cipők a Duna-parton? Az egyik alkotó szerint „Budapest nem adja meg magát a felejtésnek, és szembe mer nézni múltjával” – erről tesz tanúbizonyságot az emlékmű.
A Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán található, bejárat nélküli bástyák eredeti funkcióját ma már kevesen ismerik. A két kis építmény hangulatával és megjelenésével egyértelműen hozzájárul a belvárosi rakpart egyedi látványához.
A Gresham-palota és a benne működő Four Seasons Hotel egyaránt a luxus és a fényűzés szimbóluma. Ha azonban elmélyülünk egy kicsit az épület történetében, számos művészeti bravúrral és titkos történettel is megismerkedhetünk.
A város legidősebb akácfája, sorsfordító események tanújaként az állandóság szimbóluma lett a Széchenyi tér közepén. Bár érezhetően öregszik, keményen tartja magát és szép példája az épített környezetbe harmonikusan illeszkedő természeti értékeknek.
A szigetnek nevezett, valójában a 19. századtól félszigetként létező vadregényes terület lassan a főváros egyik legfelkapottabb szabadidős helyszínévé válik. A gyerekek talán legkedvesebb foglalatossága itt az állatok etetése.
Az Újpest-Városkapu közelében található Magyar Autóklub Székház különleges tömegformálásával egyből kiválik a szomszéd panelházas lakótelep szögletes épületeinek sorából.
Egy vállalkozás gyors sikeréhez gyakran nem kell más, mint elsőnek lenni. Ha pedig a társadalmi hasznosságát is sikerül bizonyítani, hosszabb távon is garantált a bevétel. Talán ennek is köszönhető az első lóvasúti indóház megmaradása.
A „napsugaras tornyok”, evangélikus templomok tervezéséről elhíresült építész meg kívánt felelni a kor elvárásainak, és az újpesti főposta modern funkcióját historizáló stílusba öltöztette.
Az előző századforduló erőtől duzzadó Újpestjének jelképe a községházának épült díszes palota, mely egyszerre szól a korra jellemző dzsentris nagyzolásról és az Újpestet naggyá tevő racionális üzleti szemléletről.
Az újpesti zsidóság története egyidős az egykor önálló városéval. A község első vezetője volt az újpesti zsidó hitközség első elnöke is, az 1885-ben átadott neológ zsinagóga épülete mégis csak egy mellékutcában kapott helyet.
Egy ki nem fizetett albérleti díjjal kezdődő és a Krúdy-negyed 2013-as meghirdetéséig tartó közel nyolcvan éves folyamatból kevesebb mint három év az, ami híres írónk életéhez valójában kötődik. Az utókor azonban szerencsére nem a hónapokat számolgatja, amikor egy szeretett tollforgatójának szeretne emléket állítani.
A hatalmas épületben annyian élnek, hogy az akár egy nagyobb falu lakossága is lehetne. Felújítása óta a szőlőtermesztésre hívja fel a figyelmet, mely évszázadokon át a környék meghatározó megélhetési formája volt.
A 18. században alapított kis kékfestő üzem a gazdasági nehézségek ellenére a 20. század elejére Óbuda egyik legnagyobb gyárává nőtte ki magát. A tulajdonos Goldberger család felemelkedésének a holokauszt vetett véget, de a gyár a rendszerváltásig működött.
A 19. század közepétől a mai Fő tér és környezete átalakult, politikai, kulturális és gazdasági értelemben is elnyerte azt a rangját, amit részben máig sikerült megtartania. Ennek talán leglátványosabb eleme az eredetileg gázfogadóként átadott épület, ami néhány éve Budapest legkisebb kávézójaként újult meg.
A töröktől visszafoglalt Óbuda zsidó közössége egy évszázad háborítatlan fejlődésének és anyagi gyarapodásának köszönhetően országos viszonylatban is kiemelkedő szerepre tett szert. Egy idő után azonban csak úgy tudták felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciát jelentő Pesttel, ha új zsinagógát építenek.
Az Átrium mozi 1935 novemberében nyitotta meg a kapuit. Kozma Lajos épülete a szocializmus évtizedeiben Május 1. mozi néven várta a közönséget, majd hosszú évekig tartó bezártság után színházként éledt újjá.
Az első világháborút, a két forradalmat és Trianon sokkját követően sokáig nem volt pénz arra, hogy értékálló anyagokból új templomok épüljenek. A menekült hívek így barakkokban, iskolákban, sőt istállókban tartották az istentiszteleteket. Budán történt ebben először változás.
Egy kiváló szobrász, Telcs Ede játékos díszkútja áll a Városmajor árnyas fái között. A szobor átélte az utóbbi egy évszázad mozgalmas magyar történelmének minden korszakát és hányattatásait, amíg kicsit átalakulva, de – reméljük, most már véglegesen – révbe ért.
A Városmajor szélén álló épület a főváros első modern stílusban épült temploma volt, kritikusai csak „Istengarázsnak” csúfolták. A geometrikus formákat és finom íveket Árkay Bertalannak köszönhetjük, aki római minták alapján tervezte meg a templomot.
A Széna tér 2022 októberében újjászületett: a lerobbant távolsági buszpáyaudvar helyett történeti emlékparkot vehettek birtokba a városlakók, amely végre méltóképpen megemlékezik Buda egyik legterheltebb közterének történetéről.
Az Iskola utca 35/b-ben kezdődött Cseh Tamás és Bereményi Géza legendás barátsága, így ide költöztek be – legalábbis a lakónévsor tanúsága szerint – a dalaikban életre hívott figurák. De hogyan indult ez a szenvedélyes közös alkotás, és miért pont itt állítanak emléket neki?
A Kapucinus utca és a Pala utca sarkán rejtett kincsre bukkanhatunk. A környezetébe szépen simuló lakóház a középkor óta minden történelmi korszak rétegét őrzi. Egykor még egy török vér ivására buzdító kocsma is működött benne.