Az előző századforduló erőtől duzzadó Újpestjének jelképe a községházának épült díszes palota, mely egyszerre szól a korra jellemző dzsentris nagyzolásról és az Újpestet naggyá tevő racionális üzleti szemléletről.
A 20. századra az egykori megyeri puszta helyén kinövő Újpest Magyarország nyolcadik legnagyobb településévé vált, mégsem nyilvánították várossá. Így a Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin által tervezett, 1900 nyarán átadott épületben is a községi adminisztráció kezdte meg működését. Bár az ekkor pályakezdő tervezők a fővárosból érkeztek, az építkezésen kizárólag újpesti vállalkozók és munkások dolgozhattak. Minden tégla és ablak az újpestiek tehetségét dicsérte, kivéve a díszterem reprezentatív berendezését, amelyet alig használtan, jutányos áron vehettek meg a Fővárosi Kereskedelmi és Iparkamarától. A toronyban tűzőrség szolgált, a földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, a pincében pedig fogda várta a bűnelkövetőket. Így vált minden ízében újpestivé az épület, mely úgy reprezentálta a település nagyságát, hogy közben minden apró részletét hasznosították, fenntarthatóvá téve működését.
Ma is itt működik Újpest Önkormányzata, ahol a hivatal mellett igazi közösségi tér is létrejött: a díszterem kulturális programok sokaságának ad otthont.
