Az újpesti zsidóság története egyidős az egykor önálló városéval. A község első vezetője volt az újpesti zsidó hitközség első elnöke is, az 1885-ben átadott neológ zsinagóga épülete mégis csak egy mellékutcában kapott helyet.
Az épületet 1885-ben adtak át, ismeretlen tervezőjét a budapesti Dohány utcai zsinagóga inspirálta. Az utcai homlokzaton vakkapu található, a közel negyven méter hosszú épületbe oldalról lehet belépni. Erre a furcsa megoldásra azért volt szükség, mert a zsinagógák tóraszekrényét minden esetben a Jeruzsálem felől, keleti falon kell elhelyezni. Itt azonban ekkor már a sűrűn beépült Berzeviczy Gergely utca volt, ezért nem lehetett kaput nyitni a homlokzaton.
Az Újpestet és Angyalföldet elválasztó városhatár a 20. század közepére szinte teljesen elmosódott, a holokauszt idején mégis tragikusan fontos lett. Ugyanis 1944-ben Újpest közigazgatásilag vidéknek számított, így zsidó lakosságát Auschwitzba deportálták. A tízezernél is több áldozatra emlékeztet a zsinagóga sarkán Bán Kiss Edit 1947-ben átadott emlékműve, mely az egyik első holokauszt-emlékmű volt Magyarországon. A négy dombormű a deportálást, a munkaszolgálatot, a gázkamrákat és a felszabadulást jelképezi.
