Feltűnt már, hogy a város számos pontján egymáshoz nagyon hasonló kinézetű, hatalmas csarnokok állnak? Az egyezés nem véletlen és nem is valami elfeledett másolási bortány nyoma – a fedett piacok kiépítése egy hatalmas fővárosi projekt volt, amivel a rohamtempóban növekvő Budapest élelmezési problémáit igyekeztek megoldani.
Read more »
Hogyan lesz a széles, de nem túl hangzatos Gyár utcából a város egyik legkellemesebb kiülős tere?
Budapest, ahogy ma ismerjük – a sugár- és körutak rendszere, a nevezetességek jelentős része, az elegáns villák és jellegzetes bérházak világa mind-mind a századfordulón alakult ki, az 1860-as évek vége, és az első világháború közötti pár évtizedben. De mi is indította meg ezeket a hatalmas változásokat?
A századfordulón a legmodernebb elvárásoknak megfelelően épített egykori Erzsébet Nőiskola, és a szomszédos Vakok Királyi Nevelő és Tanintézete a lelkes Lechner-követők, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond remekei.
A grandiózus épületek után íme egy kedves családi villa, amelyet az építész saját maguknak tervezett.
Ismerős már valahonnan a kerítés oszlopainak formája? Nem véletlen, hiszen egy újabb Lechner épülettel állunk szemközt.
Az egykori Park Clubnak több különlegessége is volt, a kifinomult eleganciáján túl ez volt az első, amelynek női, akár hajdon tagjai is lehettek, és a kertjében hódolhattak a századfordulón egyre nagyobb teret nyerő sportolási láznak is.
A Stefánia út éke a kékes színben csillogó tündérpalota, amely Magyarország legrégebb óta működő tudományos kutatóintézetének ad otthont.
Hogy mi is a rendhagyó az úgynevezett Malonyai-villában? Ehhez kicsit a története mélyére kell ásni, és figyelmesebben megnézni az elsőre nem is olyan feltűnő homlokzatú épületet.
A Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziumának épült art decós tömbben működő intézmény a mai napig a budapesti iskolák elit élvonalba tartozik.
A kissé talányos elnevezés nem mást takar, mint a többszörös olimpiai bajnokot, Hajós Alfrédot. De hogy is került a tervezőasztal mögé az ismert úszó?
A kétszintes, színében is feltűnő, geometrikus mintázatokkal dekorált épület előtt megéri egy picit megállnunk, hiszen több izgalmas történetet is őriz.
Mielőtt elindulnánk Zugló hangulatos utcácskáiba, pár pillanatot érdemes felvillantani a környék történetéből.
A Madách téren zárjuk sétánkat. Ez egy igazi urbánus tér, a városi élet minden funkciójának megfelelni akaró kortárs felújítás eredménye.
A Városháza tér nevét sokan nem ismerik, mivel hivatalosan a Belváros része, de a hosszas döntési folyamatok és megvalósulatlan át/beépítési tervek nyomán csak karakter nélküli mellékszerep jutott ezidáig a térnek.
„Hol találkozunk? A Deákon.” A minden közlekedési móddal elérhető Deák Ferenc tér a találkozások és az áthaladás tere, kialakítása is ezt a funkcionális megközelítést tükrözi.
Ki ne ismerné az Andrássy és a Kiskörút találkozásánál elhelyezkedő Erzsébet téri füves placcot? A Budapest egyik leghíresebb félbemaradt építkezése helyén kialakított városi tér a helyiek és a turisták számára is vonzó célpont, ami alapjaiban változtatta meg a közterületek használatával kapcsolatos elképzeléseinket.
A Szent István tér kialakítása a bazilikáról szól, és Budapesten itt készül talán a legtöbb szelfi. Ez a tér is reprezentatív szerepet tölt be a város életében, de Kossuth térrel ellentétben itt nem tüntetésekre gyűlnek össze az emberek.
A Szabadság tér déli oldalán érünk el Budapest “fő utcájának” torkolatához. A Budapest Szíve program során megvalósult belvárosi közterületfejlesztésnek köszönhető egységes arculatba a vizes elemek is fontos szerepet kaptak, a szökőkútnál mindenképp álljunk meg!
A Szabadság téren rengeteg szimbólumot találunk, politikai állásfoglalások tömkelegét rejti a tér. A magyar történelem legjelentősebb eseményeit tudjuk végigkövetni az egyes emlékműveket figyelve, de azért a házakat is érdemes megfigyelni, mert sok titkot rejtenek.
A Kossuth tér és a Szabadság tér közötti kis tér korábban Nagy Imre szobráról volt ismert, de 2019-ben a történelmi 1918-19-es vértanúk emlékművét építették vissza. A kis tér a 21. századi magyar állami emlékezet-politikáról is sokat elárul.
A séta első állomásaként a Kossuth téren érdemes körülnézni. A teret mélyen áthatja a nemzeti szimbolika, legmeghatározóbb eleme természetesen a Steindl Imre által tervezett Országház neogótikus épülete (a világ második legnagyobb parlamentje). A tér 2014-es átalakításakor tiszta koncepciót követtek a tervezők (Tiba Stúdió – KÖZTI): méltó reprezentatív teret létrehozni, amely ki tudja hangsúlyozni a Parlament […]
Ismerjük meg picit jobban a hazai szocreál mintadarabját.
A hazai modernizmus egy kései, talán utolsó gyöngyszeme, mielőtt a sztálinbarokk kora beköszöntött volna. De milyen is volt ez a modern a 30-as 40-es években?
