A magyar delfin, aki építész is volt

A magyar delfin, aki építész is volt

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

A kissé talányos elnevezés nem mást takar, mint a többszörös olimpiai bajnokot, Hajós Alfrédot. De hogy is került a tervezőasztal mögé az ismert úszó?

Talán a legismertebb történet róla az, amikor az első újkori olimpián, Athénban a 13 fokos, sós, hullmázó tengervízben úszva több távon is első díjat nyert. Ám azt már kevesebben tudják, hogy nem csak úszóként indult olimpián, hanem építészként is – az akkor még létező művészeti versenyen – ahol 1924-ben Lauber Dezsővel közös stadiontervével ezüstérmes is lett. Építészeti karrierje során otthonosan mozgott több stílusban is, korai historizáló munkái után sokáig a szecesszió bűvkörében élt, majd a hazai modernizmus fontos alakjává vált. Hajós igazi multitalentum volt, mindezen érdemei mellett például pótolhatatlan szerepe votl a hazai futball élet felvirágoztatásában is.

Az Abonyi–Szabó József utca sarkán álló Magyarországi Református Egyház Zsinatának Székházát Hajós Alfréd Villányi Jánossal közösen tervezte, szecessziós stílusban 1909-ben. A homlokzat izgalmas elemei az Abonyi utcai bejárat fölött tekergő sárkányok, és az erkélytartó konzolként majd díszítő sávként végigfutó stilizált bajszos fejek sora, valamint az épület párkányát díszítő tekergő virágos motívumok – mind a stílus tipikus jellemzője. A pár éve igényesen felújított tömb fővárosi védettséget élvez. Hajós Alfréd után induljunk el a már megismert Lajta Béla egyik rendhagyó munkájához, amely a magyar építészet fontos fordulópontját jelentette.

Fotó: Bartha Dorka

Az ifjú Hajós Alfréd

Fotó: Práczky István

Ez is érdekelhet

To top
"