Kortárs elemek egy soha meg nem valósult színház helyén

Kortárs elemek egy soha meg nem valósult színház helyén

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Ki ne ismerné az Andrássy és a Kiskörút találkozásánál elhelyezkedő Erzsébet téri füves placcot? A Budapest egyik leghíresebb félbemaradt építkezése helyén kialakított városi tér a helyiek és a turisták számára is vonzó célpont, ami alapjaiban változtatta meg a közterületek használatával kapcsolatos elképzeléseinket.

A séta során már láttunk olyan teret, ami az épületről szól, olyat, ahol a sok szimbólum között zavartan tovább sétálunk és olyat is, ahol a városlakók jelenléte csak rövid távon megtűrt jelenség. A városi terek többsége azonban elsősorban az ott lakók számára épül, az ő igényeiket kell kielégíteni.

Az Erzsébet tér és a Károly körút közötti telken a II. világháború előtt egy, a pesti belvárosra jellemző, zártsorú beépítésű 2-3 szintes háztömb állt, amit azonban Budapest ostroma során számos találat ért, így a háborút követő években lebontásra került. A területen, oly sok másik budapesti térhez hasonló módon, felszíni parkolót alakítottak ki, amit ráadásul az erzsébet téri oldalon a nemzetközi Mávaut buszvégállomás szegélyezett. A tér története a ‘80-as években kezdett el érdekes fordulatot venni, amikor is a városvezetés ezt a területet jelölte ki az új Nemzeti Színház épületének, ráadásul, akkoriban még szokatlan módon, tervpályázatot hirdettek az építészeknek. A pályázatot Bán Ferenc nyerte, azonban az építkezés nem kezdődött el, néhány év múltán pedig a Rendszerváltás miatt lett tovább halasztva a kivitelezés. Végül a ‘90-es évek derekán indult meg a mélygarázs szintjeinek kiásása, de az épületet sosem fejezték be, mivel az 1996-os EXPO lemondása miatt felértékelt Milleniumi Városközpont területére költöztették önkényesen egy mindenféle tervpályázat nélkül megvalósult, és az építész szakma által is sokat vitatott épületbe a színházat.

A város közepén azonban ott maradt az építési gödör. A 2000-es években új tervpályázatot írtak ki a terület felszíni rendezésére, ahol előszeretettel várták a kortárs városépítészeti megoldásokat. Az eredmény magáért beszélt: 21. századi anyaghasználat, design bútorok, látványtó, minőségi burkolatok, a térkiosztás ráadásul az eredeti színházterv funkcionális sorrendjét követi. A frappáns (táj)építészeti terv mellett a föld alá kerülő rendezvényhelyszín is igényesen lett megépítve, ahova az ikonikus Gödör Klub költözött. A földalatti szórakozóhely szószerint a 2000-es évek zenei undergroundjának kiemelkedő helyszínévé vált.

De miben változott a köztérhasználat? Budapesten korábban a piknikezés, fűre ülés úri mulatság volt, amit a Városligetben és a Margitszigeten kívül kevés helyen lehetett űzni, míg nyugaton a városi parkok füves felületei rendre emberek százait vonzza. Hogy társadalomszociológiailag ez miért alakult így, arról sok szakirodalmat lehet találni, mindenesetre amikor a Gödör feletti teret átadták, az emberek többsége nem értette, hogy minek ekkora füves terület, úgyis ki fog kopni, úgyse fog senki leülni, hol vannak a padok. De (talán a nyugatot megismerő “Erasmus generációnak” köszönhetően) a fiatalok előszeretettel kezdték el bevenni a teret, ráadásul mivel a terület magánkézben a Gödör Klub által volt ellenőrizve, az utcai alkoholfogyasztással kapcsolatban is megengedőbb szabályok uralkodtak.

A tér mára óriási népszerűségnek örvend, és a belvárosi élet egyik katalizátora. A mellette található elhagyatott MÁVAUT állomás is megtalálta új funkcióját, a tulajdonosváltás utáni Akvárium Klub továbbra is kellemes koncerthelyszínként tud működni, és mára szombat esténként már alig lehet találni szabad felületet, ahova leülhetnénk a fűre.

A víztükör alatt érdemes megnézni az üveg gerendákat (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

Kortárs anyaghasználat mindenhol (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

Fotó: Fortepan/UVATERV

Ez is érdekelhet

To top
"