A zsinagóga építésekor a környéken földszintes házakat, az épülettől nem messze vasúti síneket, a közeli Mázsa téren pedig sertéspiacot kell elképzelnünk. Mára a környezet jelentősen megváltozott, de az épület szerencsére újra a régi fényében tündököl.
Read more »
Lechner egyik kevésbé ismert remekműve ez a templom, melyet az építész az élete egyik főművének tekinthető Iparművészeti Múzeummal egy időben tervezett.
A Duna két partját földalatti hídként kapcsolják össze a Szent Gellért tér és a Fővám tér ikerponta. A négyes metró gondolata már 1972 óta foglalkoztatta a fővárost, végül sok év tervezés és kivitelezési munka után 2014-ben adták át a vonalat.
A Bakócz Tamásról elnevezett Bakáts téren áll a kerület legnagyobbjának számító impozáns, eklektikus stílusú, gyönyörű műemléktemplom, amely Assisi Szent Ferenc nevét vette fel. Nem is hinnénk, hány neves művész munkálkodott rajta!
A Szabadság hídon átsétálva sokan észre sem veszik, hogy pesti hídfőjénél két kis ház bújik meg: a régi hidak utolsó két megmaradt vámszedőháza. Annak idején minden hídhoz négy tartozott, ma már csak ez a kettő mutatja, hogy régen bizony fizetni kellett a hídon átkelésért. Vajon mit rejtenek ma ezek a bódék?
Az 1897. február 15-én átadott Központi Vásárcsarnokot úgy tervezték, hogy vasúton és vízi úton egyaránt megközelíthető legyen. Az áruszállításhoz vasúti rakodóvágányt és a Duna-parthoz vezető alagutat létesítettek – nem hiába, az aranykorban Budapest a föld alatt is fejlődött.
Az egykor gyönyörű épület zseniális történetekről mesél. Ha egy film bemutatásának lehetne másodlagos sikere, akkor az ebben az esetben az épületfelújítás lenne. De ilyen persze csak a mesékben van.
A Népszínház utca nyüzsgésében sétálva elsőre talán nem is vesszük észre, hogy milyen különleges a 22-es szám alatt található bérház, melyet Vidor Emil tervezett a kőbányai Polgári Serfőzde dolgozói számára.
Az 1838-as nagy pesti árvíz emlékére a Szent Rókus-kápolna falán elhelyezett tábla jó példája a súlyos természeti csapásokat mementóként megőrző társadalmi emlékezetnek.
Lassan 120 éves története során az épület volt biztosítótársasági székház bérlakásokkal, irodaház, legújabban pedig többnyire luxusszálló. A földszinten pedig azt a kávéházat találjuk, ami kis túlzással a 20. század első évtizedének legjobb irodalmi reklámja lehetne.
Különleges, bár szinte láthatatlan, az egykori vakablakok helyén ma már valódi ablakokkal rendelkező, tökéletes állapotú torony a Blaha Lujza tér mellett. A lebontott Nemzeti Színház mementója. Ismeri valaki?
Száz évvel ezelőtt szinte senki sem indult konkrét célok nélkül vásárolni. A budapestiek határozott elképzelésekkel érkeztek a zsúfolt raktárakra emlékeztető boltokba, ahol az árut a pult mögött tartották. A Blaha Lujza téren 1926-ban megnyitó áruház teljesen újat hozott a város életében.
1881-1884 között, a Magyar Királyi Államvasutak megbízásából, Rochlitz Gyula építész tervei alapján épült meg a Budapest-központi pályaudvar, azaz mai nevén a Budapest-Keleti pályaudvar. Az pont csarnokát és acélszerkezetét Feketeházy János tervezte.
A 19. század derekán a telken emelt palotáról építésekor aligha mondta volna meg bárki, hogy később „Akasztóháznak” nevezik majd. De a név ráragadt, mert a korábban itt működő kivégzőhely emlékét nem tudta elfelejteni a kollektív emlékezet.
Vajon egy épület hány élet emlékét rejtheti? Minél változatosabb egy ház sorsa, annál többét.. Ebben a házban egykor a Tungsram elődje működött, később cipőt gyártottak benne, majd sörraktárként használták, mára pedig Európa legjelentősebb buddhista központjának legnagyobb magyarországi székhelye.
Az egykori Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetének kertjében látható Baráz Tamás emlékművek, mely a munkaszolgálatos zsidók szenvedéseire emlékeztetnek. A 2009-ben született alkotás a katonaköteles zsidóság fizikai kizsákmányolásának és az ehhez kapcsolódó megaláztatások örök mementója.
Kolodko Mihály különleges miniszobra, az állatok menedékét jelentő bárka szimbolikus helyen áll: a nagy múltú Állatorvostudományi Egyetem főkapuja közelében.
Egy művészt a művei tesznek halhatatlanná, pláne ha arra nap mint nap rápillanthatunk – ráadásul belépő megfizetése és sorban állás nélkül. 2015-ben a „Tűzfalrehab az Erzsébetvárosban” projekt keretében Róth Miksa vált halhatatlanná a modern városlakók számára.
A Löffler Sándor által tervezett századfordulós szecessziós ház a zsidónegyed szívében a magyar és a zsidó kultúra eredetileg eltérő, de az együttélésben mégis összefonódó jelentéstartalmú jelképeit együtt hordozza.
Erzsébetvárosban egykor tizenkét kóser húsüzem szolgálta ki a vevőket. Az egyik leghíresebb, a tulajdonosokról Rebenwurzelnek nevezett üzem ma Kőleves vendéglőként működik, ügyelve az egykori tulajdonosok hagyományaira.
Egy innovatív szobrász 120 éves fényképet álmodott újra, amely igazán emberközelivé teszi Herzl Tivadart, az új zsidó állam megálmodójának személyét.
A főváros nyüzsgő forgalmát kifelé vezető sugárutak terve már a 19. század közepétől foglalkoztatta a politikusokat, az első csak a kiegyezés után épülhetett meg. A 20. században azonban sokáig tartotta magát egy másik, a korábbit kiegészítő változat terve is.
A kiegyezést követő években a vallás gyakorlásáról folyó állandó viták sorsfordítónak bizonyultak a magyar zsidóság számára. A hagyományok megújítása éppúgy hatással volt ennek az épületnek a megszületésére, mint tervezőjének eredeti elképzelései.
A Dorottya-palota a szerencse és luxus szimbóluma a belvárosban. Első tulajdonosa, a Wurm család az ügyes beházasodás egyik mintapéldája, a fényűzés és siker pedig végigkísérte a ház történetét: bank, nagyvállalati székhely, luxuslakás és előkelő étterem egyaránt megtalálható (volt) benne.