Az olasz felmenőkkel rendelkező építőmester pontosan ugyanúgy reagált a járvány túlélésére, ahogyan azt a 18. században sok más faluban és városban tették: kápolnát épített Szűz Mária tiszteletére, melyet lassan három évszázada használnak a hívők.
Kőbánya első önálló templomát Conti Lipót Antal és felesége építette. A pestisjárvány idején fogadalmat tettek, hogy ha átvészelik a nehéz időket, kápolnát emelnek Segítő Szűz Mária tiszteletére. Szobrászként és kőfaragóként Conti szakmai kihívásként is tekintett a templom elkészítésére, ezért a belső tér kialakítását is sajátkezűleg végezte. Egyetlen kőtömbből faragta ki az oltárt, az oszlopok feletti Szent Sebestyén és Szent Rókus szobrok is az ő munkái. 1787-ben II. József elrendelte az összes fogadalmi templom lebontását, de a Conti család jó kapcsolatainak hála, ez az épület megmaradhatott. Sőt! 1873-ban egy fából készült hajóval a méretét is jelentősen megnövelték. Az 1890-es évek második felében felépült Szent László templom miatt a kápolna jelentősége csökkent. Átmenetileg a lengyel közösség, majd a Kőbányai Tornaklub használta. Jelenleg a görögkatolikusoké. 1958-ban műemlékké nyilvánították.
Fabó Beáta et al. :Budapest templomai: Kőbánya, X. kerület. 13.
