Árvíztábla a Szent Rókus-kápolnán 

Emlék a legpusztítóbb pesti árvízről, amikor teljes házak dőltek romba.

Árvíztábla a Szent Rókus-kápolnán 

Emlék a legpusztítóbb pesti árvízről, amikor teljes házak dőltek romba.

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Az 1838-as nagy pesti árvíz emlékére a Szent Rókus-kápolna falán elhelyezett tábla jó példája a súlyos természeti csapásokat mementóként megőrző társadalmi emlékezetnek.

A Rókus-kápolna falán látható emléktábla annak az 1838. március 15-én tetőző árvíznek állít emléket, amelyet a magyar történelem legtöbb halálos áldozattal és legnagyobb anyagi kárral járó természeti csapásaként tartunk számon. A Duna nyugati vízgyűjtő területein megindult hóolvadás és a pest-budai területen feltorlódott jég március 13-18. között a város területének jelentős részét elöntötte. Az áradás a fővárosban 153 halálos áldozatot követelt és közel 22000 lakos vált nincstelenné, míg a Duna teljes magyarországi szakaszán összesen mintegy tízezer ház semmisült meg. A Szent Rókus-kápolnán a kőbe bevésett nyílvessző a tetőzést ma 150 cm-es magasságban mutatja. A járda szintje a feltöltéseknek köszönhetően 1838 óta 75 centiméterrel megemelkedett. Tehát összességében 225 cm-rel haladta meg a vízmagasság a talaj szintjét. Budapesten 1012-től vannak feljegyzések az árvízekről, országosan pedig kb. 4000 emléktábla őrzi az árvízi katasztrófák emlékét.

 

Rajna György: Árvíztáblák Budapesten. Tanulmányok Budapest múltjából 21. (1979.) 365.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_21/?pg=366&layout=s

Megközelíthetőség:
3-as metró, 5-ös és 7-es busz
3 perc
230 m
Akadálymentes

Ez is érdekelhet

To top