Lassan 120 éves története során az épület volt biztosítótársasági székház bérlakásokkal, irodaház, legújabban pedig többnyire luxusszálló. A földszinten pedig azt a kávéházat találjuk, ami kis túlzással a 20. század első évtizedének legjobb irodalmi reklámja lehetne.

A 19. század utolsó harmadában még a jól menő vállalkozások közül is kiemelkedtek a bankok és a biztosítótársaságok, amelyek hatalmas, díszes épületek formájában is igyekeztek megmutatni sikereiket. A világviszonylatban is hatalmasnak számító New York Biztosító Társaság magyarországi terjeszkedése részeként természetesnek tartotta egy reprezentatív palota építését, ahogy azt más fővárosokban is tette. A pályázatot elnyerő  Hauszmann Alajos alkalmazkodott az elvárásokhoz. Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg a négy emeletes, gazdagon díszített, fényűző palotát. A legreprezentatívabbnak tekintett első emeletet a társaság irodái foglalták el, a többi szintre pedig bérlakások épültek. Az épület emblematikus része természetesen a földszinti kávéház volt, amely igen hamar a magyar művészvilág meghatározó találkozó helyévé vált, és az is maradt egészen a II. világháborúig. Erre utal egy anekdota is, miszerint a megnyitó napján Molnár Ferenc a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy az állandóan nyitva tartson. Szívesen töltötte itt az idejét Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső, így talán nem túlzás a kávézót a nyugatosok egyik törzshelyeként emlegetni.

 https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_12_13_04_1996_2_3/?pg=178&layout=s

https://pestbuda.hu/cikk/20191105_millisits_mate_125_eves_a_new_york_palota_legendas_kavehaza