Az egykori Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetének kertjében látható Baráz Tamás emlékművek, mely a munkaszolgálatos zsidók szenvedéseire emlékeztetnek. A 2009-ben született alkotás a katonaköteles zsidóság fizikai kizsákmányolásának és az ehhez kapcsolódó megaláztatások örök mementója.

Fochs Antal végrendeletében az egész vagyonát jótékonysági intézeteknek, árvaházaknak adományozta, így az ő támogatásával alapították meg az Izraelita Siketnémák Budapesti Országos Intézetét is, amihez az 1930-as években a neves zsinagógaépítész, Baumhorn Lipót tervezte a zsinagógát. A második világháború alatt a Zsidó Tanács szükségkórháza működött itt, mely a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt állt. A tényleges gyógyításon túl 10-20 ezer pengőért bárki beteggé nyilváníttathatta magát, ezzel vásárolva esélyt a túlélésre. Baráz Tamás emlékműve szimbólumok sokaságát hordozza. „A zsidó hagyomány szerint a megmunkálatlan kő szent, amely révén az isten megérinti és megszenteli a földet.” – vallja művéről az alkotó. Az acélrácsok közé zárt zúzott kőfal a munkaszolgálatra, a kilátástalanságra utal. A zárókő közepén egy hasíték található, az úgynevezett „lélekkapu”, ami feljebb Dávid-csillaggá szélesedik.  Halvány reménysugárként az emlékmű részét képező fa a menórát, a hétágú gyertyatartót ábrázolja, Isten jelenlétét sejtetve. Pár lépésre innen, a zsinagóga bejáratával szemben felállított Zsidó mártírok emlékműve pedig 356 személyről emlékezik meg, köztük az 1924-es olimpiai futballcsapat kiváló jobbszélsőjéről, Braun Csibi Józsefről.

Forrás

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/04/06/bethlen_gabor_ter_2_emlekmuvek

https://budapest100.hu/house/bethlen-gabor-ter-2/

http://real.mtak.hu/28063/1/M%C3%BAltunk%202015_2%20musz.pdf

https://www.kozterkep.hu/7351/a-zsido-munkaszolgalatosok-emlekmuve