Józsefváros Magdolnanegyedében 2008-ban nyitott meg az egykori ipari műhelyek helyén a Kesztyűgyár Közösségi Ház: civil szervezetek, szakmai és kulturális programok, 2020 óta pedig egy tanoda is várja – elsősorban – a helyieket.
Read more »
A Szépvölgyi-erdőben idősebb erdőtagok, fiatal cserjések és nyílt gyepek is megtalálhatóak: a különböző élőhelyek pedig gazdag élővilágnak adnak otthont. 2021-ben egy új tanösvényt alakítottak ki – tizenegy állomáson ismerhetjük meg a hely történetét és a természeti értékeket.
Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelye hosszú ideje vonzza a szabadba vágyókat. A legenda szerint egy 1927-ben villámcsapás miatt elpusztult öreg bükkről kapta a nevét, ami alatt még Mátyás király is megpihent időnként. 1840-ben egy kirándulás alkalmával Schodelné Klein Róza színésznőt megihlette a bükk – egy díszlet jutott eszébe róla a Norma című operából, így kezdett el elterjedni a Normafa megnevezés.
Az olimpikonoknak és ötkarikás játékoknak emléket állító lipótvárosi Olimpia parkot 2014-re újították fel. Helyén korábban is park állt, de felújított formájában a millennium évében zajló első újkori olimpiáig utazhatunk az időben.
A templomot tervező ifjabb lovag Ybl Miklós építész édesapja szintén Ybl Miklós volt, azonban egyikük sem a mindenki által ismert Ybl Miklós. Az Operaház és a Várkert Bazár építésze ugyanis a templom tervezőjének a nagybátyja volt.
Az épület történetéből kiderül: tudással, tapasztalattal, elhivatottsággal és némi vagánysággal még a Moulin Rouge-zsal szemben is sikerülhet egy mulatót felfuttatni. Egy gonosz rendszerrel szemben azonban esély sincs a túlélésre.
A magyar népmesék jól ismert, varázslatos hármas számát Kiss István 1980-as Monda-szoboregyüttese is tökéletesen tükrözi a nap, a hold és a csillagok szerepeltetésével. A kelenföldi lakótelep mesterséges dombján a bikák hármas alakzata és fejdíszük kapcsolja össze az égi és földi világot.
Kelenföld robbanásszerű népességnövekedésével a katolikus hívek száma is jelentősen megugrott a környéken, így szükségük lett saját templomra. 1992 karácsonyára végre elkészült a Szent Gellért-templom.
A külső-kelenföldi panelházak között földre szállt űrhajó sok arra járó fantáziáját megmozgatja. A hatszög alakú épület funkciója sokaknak még akkor sem válik egyértelművé, amikor belépnek a Kipszer térráccsal fedett belső térbe.
Bizonyos értelemben rekordok otthona a 12 ezer négyzetméteren elterülő XI. kerületi városközpont: az első, panorámavetítésekre tervezett mozi, Budapest első komplex művelődési intézménye, a Szabó Ervin Könyvtár legnagyobb kerületi fiókja mind-mind itt talált otthonra, az úgy nevezett „antialvóváros” koncepció keretében.
A templomot többször átépítették, ezért többféle stílus jellegzetességei megfigyelhetők rajta. Különlegessége mégis a körbefutó tűzfigyelő erkély, amelyből a környéken egykor álló alacsonyabb házak felett az őr messze ellátott.
Párizsi mintát követve Európa nagyvárosaiban a 19. század utolsó harmadában kezdték meg működésüket az addigi nyitott piacokat leváltó grandiózus vásárcsarnokok. Széles utcáik, hatalmas kínálatuk és az addig ismeretlen higiénia a funkcionalitást, jellegzetes díszítésük pedig magát a korszakot tükrözték vissza.
Mint tudjuk, a cél szentesíti az eszközt, de legyünk őszinték, nem túl gyakori az istállók templommá alakítása. Az erős hit viszont átsegít a sok nehézségen, ahogy tette ezt 1870-ben az Első Budapesti Közszolga Egylet tagjaival is.
A közcélra emelt épületek soha nem egy-két évtizedre épülnek. De vajon igaz ugyanez a díszítésükre, például az egy-egy korszakot jelölő szoboregyüttesekre is?
A magyar foci, illetve sport történelmének egyik legfontosabb momentuma az „évszázad mérkőzése”, azaz a Puskás Öcsit is felvonultató magyar csapat győzelme az angol válogatott ellen 1953-ban. A londoni Wembley-ben játszott mérkőzés minden tekintetben a hazai labdarúgás legszebb korszakának kicsúcsosodása volt: ekkora kialakult az Aranycsapat legjobb formációja, olimpiai aranyérmesként egy elképesztően sikeres szériát követően utaztunk a […]
A Ferencvárosi Torna Club új stadionja előtt, ahol az Üllői út elemelkedik a földfelszíntől és felüljárón keresztezi a Könyves Kálmán körutat, áll Európa legnagyobb madárábrázolása. A csapat kabalaállatát mintázó gigantikus sasnak sok nyugta nem lehet: a forgalom, néhány csendes éjjeli óra kivételével szinte non-stop, meccsek idején pedig ezrek csodálják meg a rozsdamentes acélból készült konstrukciót. […]
Ha a bringázáshoz esetleg egy labdát is viszünk magunkkal, itt aktívan is űzhetjük a sportot, amely ennek a programajánlónak a témáját adja. A sokáig mostohagyermekként kezelt Népliget valójában a város legnagyobb parkja a maga 94 hektárjával, aminek jelentős része zöldfelület. Itt biztos találunk szabad placcot, ha kicsit rugni szeretnénk a bőrt, kapunak való két fa […]
A Szurkolói Zónától rövid bringaútra található az Európa Bajnokság meccseinek – nem mellesleg: a franciák elleni pontszerzésünk – hazai helyszíne. A 68 ezer férőhelyes újjáépített stadion 2019-ben nyílt meg a Magyarország-Uruguay barátságos meccsel. Az aréna a helyén korábban álló Népstadion helyére épült – érdekesség, hogy a mostani pálya kezdőkörének elhelyezkedése milliméterre megegyezik a korábbi pálya […]
Az óbudai Promenádon, a Bécsi út kiszélesedő részén, még pontosabban a róla elnevezett téren áll a legenda szobra. Azt a pillanatot láthatjuk bronzba merevítve, amikor Pancho – ahogyan Spanyolországban ismerik Öcsit – a madridi Toros de Las Ventas téren éppen gyerekeket tanít dekázni. Az alkotást Pauer Gyula tervezte, a gyerekek figuráját pedig Tóth Dávid pályamunkájából […]
Az idővel eltűnő, cserélődő, spontán utcai művészet után még egyszer pillantsatok fel a fejetek fölé, a város egyik leghatalmasabb mozaikjára, amely a Szervita téren álló egykori Török Bankházat dísziti. A bank elnevezés kicsit csalóka, mert valójában a pénzügyi vállalkozás szerencsejátékkal foglalkozott, a lottót egy időben felváltó osztálysorsjáték volt az üzletük. A mottójuk, amit évtizedekig használtak a hirdetésekben, így […]
A mindenféle kedves mesehősök nem csak ilyen hatalmas házfalakon tűnhetnek fel, hanem ha szemfülesek vagytok az utcákon is megtaláljátok őket, akár térdmagasságban is. Ezek a matricák, rajzok sokszor egy-egy művész ideiglenes akciójaként kerülnek ki, és bár nem “hivatalosan” díszítik az utcákat, nagyon szerethető részei lesznek hamar a városnak. Nem olyan régóta – 2018 tele óta […]
Mennyivel kedvesebb látvány egy ilyen festett színes tűzfal, mintha csak a szomorú fehér, vagy téglafal nézne le erre a forgalmas útvonalra, nem? A városban egyre több helyen találunk hasonló, hatalmas és színes képeket, van, amikor mesehősök, mint Vuk vagy a Vizipók-csodapók kerül fel a falra, de híres tudósok, helyi zöldséges nénik, vagy fontos történelmi pillanatok […]
Vajon mi lehetett eredetileg ez az épület? Ha jobban megnézitek a homlokzatot, akkor a mai napig látható színes díszítés igencsak árulkodó. Milyen játékokat ismertek fel rajta, van olyan közte, amivel még ti is játszotok? A csákós, hintalovas kisfiúk, ólomkatonák, babát szorongató kislányok a száz évvel ezelőtti gyerekek leghőbb álmait testesítik meg. Ugyanis az Árkád bazár […]
A város egy alig ismert rejtekútja következi, ahonnan egészen elképesztő a panoráma, de közben pillanatokra olyan, mintha egy vad erdei ösvényen kanyarognánk. A térképen a Padok útja nevet viseli az ösvény, ha a Sánc utca vonalában megyünk tovább a Gellért-hegy ösvényein, hamarosan megtaláljuk a zöld turistajelzést, ami egy keskeny csapásra visz minket. Ez végig kanyarog […]
