A külső-kelenföldi panelházak között földre szállt űrhajó sok arra járó fantáziáját megmozgatja. A hatszög alakú épület funkciója sokaknak még akkor sem válik egyértelművé, amikor belépnek a Kipszer térráccsal fedett belső térbe.

A templomot lefedő különleges térrácsot az építész, Szabó István a Hungexpo főépítészeként szabadalmaztatta, mikor irányításával 1972 és ‘74 között a Vásárvárost Kőbányára telepítették. Az Ybl-díjas építész a csarnok befejezése után vonult nyugdíjba, de a tervezéssel ekkor sem hagyott fel, innentől kezdve munkáját templomok és más egyházi épületeknek szentelte. Az Ildikó téren álló templomon 1978-ban kezdett dolgozni. Ekkor Szabó már túl volt a farkasréti katolikus templom építésén, mely amellett, hogy szintén formabontó, páratlan alkotás – egyfajta szimbólum is. Amikor 1977-ben Kádár János a Vatikánba utazott, a farkasréti templom fotóival bizonyította, hogy az országban vallásszabadság van. A kelenföldi református közösség olyan megoldást keresett a templomépítésre, amit saját erőből tud finanszírozni, így történhetett, hogy egy szakrális épület könnyen kivitelezhető, moduláris, ipari épületeket idéző megjelenést kapott – hiszen ez volt megfizethető. A gyülekezet életében a templom tere fontos helyszín, nem csak a szertartások szempontjából, más közösségi eseményeknek (pl. táncház) is teret ad. A templom jelenleg nem áll semmilyen védettség alatt, így felújítása vagy éppen bontása előtt sem áll akadály. A gyülekezet kezdi kinőni a helyet, így jövője sok kérdést tartogat.