A Nagykörút forgatagán átkelve nem is gondolnánk, hogy innen nyílik egy utca, ahol madárcsicsergés és kávéillat van a levegőben. Ez a Tompa utca, ami Ferencváros megújításának kapcsán alakulhatott ki mai formájában.
Read more »
Hogyan lett Ferencváros az egyik legkedveltebb budapesti kerület? A 90-es években kezdődő városrehabilitáció során tömbönként újították fel az épületeket, utcáról utcára haladva. Az folyamat első felvonása pedig a Belső-Ferencvárosi bérházak rendbetétele volt.
A budai rakpart vonalának déli végén a Kopaszi gátat találjuk. A népszerű partszakasz mintaként szolgálhat a Duna partok használatát illetően, és a kortárs építészetet kedvelőknek is érdekes helyszínt kínál.
Egy kis kitérő Budapest vonalairól a legkisebb körútra, mely a BME és ELTE Lágymányosi campusát öleli körbe. De hogyan is alakulhatott ki a Dunától Dunáig tartó zsákutca?
A budapesti rakpartokon az autóforgalom uralkodik. Ezt a város bármely részén észrevehetjük, de a talán legszembetűnőbb aránytalanság a Műegyetem előtt szakaszon figyelhető meg.
A Duna a kezdetektől meghatározta a város fejlődését, rengeteg lehetőséget és számos akadályt is biztosítva minden kor számára. Sétánk harmadik és egyben utolsó meghatározó szakasza a rakpart, amelynek vonalát a természet alakította, de a 19. századi városi infrastrukturális fejlesztések nélkül nem érte el volna mai formáját.
Akármilyen közlekedési eszközt is választunk, mindig kérdés, hogy hol keljünk át a Dunán. A budapesti városképnek ikonikus részei a folyót átívelő hidak, melyek több városi sétának is a témái. Mi most a Szabadság hídon megyünk át, ami talán legjobban szimbolizálja az elmúlt évek közlekedési és városhasználati tendenciáit.
Vámház körút, Fővám tér, Központi Vásárcsarnok, Fővámház, Közraktárak, Közvágóhíd. Ez a terület a pesti kereskedelem egyik legfontosabb gócpontja volt, melyet az utca- és épületnevek nyomán könnyen ki is találhatunk.
A régi Kecskeméti kapu előtt kialakult térre érkezik meg Budapest egyik leghosszabb útja, az Üllői. Egészen a 2000-es évek elejéig gondtalanul ömlött az autóforgalom a pesti belváros utcáira, de 2006-ban új ötletek mentén rendezték át a forgalmat.
Hogyan alakult ki egy autópálya Pest belvárosában? Az Rákóczi út nem autóforgalomra lett tervezve, hanem szürkemarha csordákra. De a városfal elbontásával és a Belváros átépítésével megváltozott az úthasználat is.
Egy újabb vonal, a Kiskörút vonala a túránk következő állomása. Ezt a lineáris rendszert az Andrássy úttól és a Nagykörúttól eltérő erők alakították, a középkor óta meghatározza Pestet ez a forma, vagy inkább fordítva, Pest határozta meg a Kiskörút formáját az évszázadok során.
Hogyan indítsunk egy sugárutat, és milyen arcát mutassa a Belváros felé? Az Andrássy útról kiérve érdemes visszanézni, és utoljára ellátni a Hősök teréig, 2,3 km hosszan, bármelyik évszakban.
Az Andrássy hosszán végig érdekes épületek találhatók, fontos intézmények kaptak helyet, nagykövetségek szegélyezik az utat, de építészetileg és kultúrtörténeti szempontból a Magyar Állami Operaház épülete tűnik ki leginkább a térfalból, enyhén megtörve a zárt palotasor folytonosságát. A következő megálló: Opera.
Budapest belvárosában van egy utca, igazából csak utcarészlet, amely kívülről párizsi Montmartre, belülről New York és showtime, magyarosan: kabaré.
A legsűrűbb és legmozgalmasabb város terek egyike az Oktogon, ahol a 19. század két nagyszabású városi léptékű beruházása metszi egymást: az Andrássy út a Nagykörúttal találkozik, a kisföldalatti a 4-6-ossal, a luxusboltok sora a körúti kavalkáddal.
A Köröndön általában csak áthaladni szoktunk, nincs időnk megfigyelni se a kis részleteket, se a nagy váltásokat. Pedig a köröndnél vált zártsorúból szabadonálló házakra az Andrássy vonala. Ráadásul egykor itt lakott Kodály Zoltán.
A Sugárút, a magyar Champs-Élysées vagy egy ideig Népköz. A Budapestet meghatározó vonalak közül a leghíresebb a terézvárosi Andrássy út, ahol túránkat kezdjük. A 19. század során a városszerkezetbe ma már elképzelhetetlen módon nyúltak bele a várostervezők, hogy kialakulhasson az új reprezentatív útvonal, mely összeköti a Belvárost a Ligettel. Sétánkat az Andrássy út végén, a […]
Lássuk mi vár még ránk! A látnivalók errefelé egyáltalán nem titkosak, csak egyszerűen érdemes megnézni azokat dübörgő forgalom vagy dugóban pöfögő autók nélkül is.
Délről, a Vásárcsarnok „titkos” rakparti bejáratától indultunk, aztán áthaladtunk a különös szerkezetű Szabadság és a régi roncsokat rejtő Erzsébet híd alatt, míg végül a legutóbbi részben megérkeztünk a Lánchíd melletti, titokzatos bástyákhoz. Innen folytatjuk az utunkat északnak. A következő érdekesség mellett el is mehetnénk, ha nem tudnánk mit is kell nézni. Azonban, hogy kicsit képbe kerüljünk, vissza kell ugranunk a kiindulóponthoz. Ybl […]
Miután áthaladtunk a különös szerkezetű Szabadsághíd és a és a régi roncsokat rejtő Erzsébet híd alatt, megérkeztünk a harmadikhoz, a Lánchídhoz. Ennek történetéről nem is olyan rég olvashattunk az Én Budapestemen, szóval most csak a rakparti furcsaságokra koncentrálunk. Például arra, hogy mi ez a két különös bástya mellette! Már sokszor leírtam, hogy gyerekkorom óta zavarnak azok a […]
Bár az első dunai gőzhajójárat tiszavirágéletű volt, a jelentősége mégis hatalmas. Tulajdonképpen ez volt az első közösségi közlekedési vállalkozás a fővárosban, mely szervezetten, menetrend szerint szállított utasokat.
A viadukt szóról elsőre egy völgyhíd ugrik be a legtöbbünknek. Ha Magyarországról van szó, akkor Biatorbágy vagy Veszprém. Pedig Budapestnek is van viaduktja, ráadásul a Belvárosban, közvetlenül a Duna partján. Jobbára láthatatlan. Ez a viadukt ugyanis nem a folyó felett ível át, hanem azzal párhuzamosan fut, mégpedig a Lánchíd és az Erzsébet híd között. Rakparti […]
Az Erzsébet volt az egyetlen felrobbantott budapesti Duna-híd, melyet nem állítottak helyre a világháború után, hanem azonos néven egy teljesen újat építettek a helyén. Vagyis nem teljesen újat, ugyanis a régi híd elemeit is beépítették a ma is látható szerkezetbe.
A budapesti hidakon leginkább átkel az ember, esetleg a rakpartokon elsuhan alattuk autóval. Tudjuk, hogy szépek, kecsesek és mutatósak, sőt éjjel többségüket ki is világítják – elengedhetetlen tartozékai világhíres panorámánknak. De megnéztétek már őket közelről? Mivel ezen a nyáron is minden hétvégén megnyitották a pesti alsórakpartot a kerékpárral és gyalog közlekedők előtt, a Szabadság, az Erzsébet […]
