A Sugárút, a magyar Champs-Élysées vagy egy ideig Népköz. A Budapestet meghatározó vonalak közül a leghíresebb a terézvárosi Andrássy út, ahol túránkat kezdjük. A 19. század során a városszerkezetbe ma már elképzelhetetlen módon nyúltak bele a várostervezők, hogy kialakulhasson az új reprezentatív útvonal, mely összeköti a Belvárost a Ligettel. Sétánkat az Andrássy út végén, a […]

A Sugárút, a magyar Champs-Élysées vagy egy ideig Népköz. A Budapestet meghatározó vonalak közül a leghíresebb a terézvárosi Andrássy út, ahol túránkat kezdjük. A 19. század során a városszerkezetbe ma már elképzelhetetlen módon nyúltak bele a várostervezők, hogy kialakulhasson az új reprezentatív útvonal, mely összeköti a Belvárost a Ligettel.

Sétánkat az Andrássy út végén, a Hősök terén kezdjük. A régi térképeken is jól kivehető Városliget, a világon az első közpark, egy olyan egybefüggő zöldfelület, amely eleve a budapesti polgárok kiszolgálására lett tervezve. A területet azonban idővel körbenőtte a város, és a park is több ütemben lett átalakítva. Ennek egyik legfontosabb lépése az 1896-os Millenniumi kiállítás során történt, amikor megépítették többek között a Vajdahunyad várát, a Millenniumi emlékművet és egy sor nagyléptékű beruházás valósult meg városszerte. A Sugárút koncepciója azonban már évekkel a Milleniumi kiállítás előtt felmerült, egészen pontosan 1870-ben fogadták el a kialakításáról írt törvényt, gróf Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére.

A 2310 méter hosszú sugárút a Belvárostól a Városligetig húzódik, 2002 óta az UNESCO világörökség része, mivel egységes neoreneszánsz homlokzati kialakítása léptékében és kiterjedésében egyedülálló a világon. Három fő szakaszt alakítottak ki, melyek nem csak keresztmetszetükben térnek el egymástól. A Körönd és a Városliget közötti traktus előkelő villákkal van szegélyezve, szellős, szabadonálló beépítés jellemzi. Mára a nagykövetségek jellemző helye lett, itt található többek között az orosz, a török, a szerb, a bolgár és koreai nagykövetség, de a környező utcákban még több nemzet képviseletét találhatjuk meg.

Fontos kitérni az Andrássy út szimbolikus szerepére is, évente számtalan karnevál, ünnep, tüntetés és egyéb felvonulás indul el a Hősök teréről, vagy éppen ide érkeznek meg a tömegek. A hétköznapokban azonban jelenleg az autóforgalom jellemzi ezt az utat is, mivel a ‘70-es évek várostervezési koncepciói nyomán az M3-as autópálya forgalma a Városligeten átvezetve érkezhet az Andrássyra. Biciklivel mégis kellemesen végig tudunk tekerni a szervízúton, menjünk is a Körönd irányába!

Az Andrássy út 2,3 km hosszan

A külső szakaszon kétoldalt szervízút található, szabadon álló villaépületekkel szegélyezve a sugárutat (Fotó: Bartha Dorka)

Andrássy út a Városliget felé nézve. A háttérben az Ybl-féle Gloriette (díszkút) látszik, ma Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Széchenyi-hegyen. A felvétel az 1890-es évek elején készült. (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.140)