Vissza

Összeköt és elválaszt

Összeköt és elválaszt

Térkép

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

A Duna a kezdetektől meghatározta a város fejlődését, rengeteg lehetőséget és számos akadályt is biztosítva minden kor számára. Sétánk harmadik és egyben utolsó meghatározó szakasza a rakpart, amelynek vonalát a természet alakította, de a 19. századi városi infrastrukturális fejlesztések nélkül nem érte el volna mai formáját.

Kezdjük nagyon régen a történetet, amikor még a Római Birodalom során a Duna jelentette a természetes határt, a limes keleti falaként védte a barbárok világától a rómaiakat. A folyó két partján már ebben az időben is létezett két település (Aquincum és Contra Aquincum), melyek később Óbuda és Pest központjaként fejlődtek tovább, miközben a várhegyen is kialakult Buda városa. A középkori városfejlődéshez nagyban járult hozzá a Duna kereskedelmi és hadászati szempontból is, de a 19. századra a rohamosan növekvő város körbenőtte a folyót és egyre nagyobb problémát okozott természet kiszámíthatatlan ereje, rendszeres pusztítása, így Hild János vezetésével belekezdtek a rakpartok kiépítésébe. A leghíresebb és egyben legpusztítóbb árvíz 1838 telén érkezett Pest és Buda városára, amikor is a Gellérthegytől délre kiszélesedő folyón a jégzajlással érkező jégtáblák lelassultak, és a Csepel sziget északi csücskénél feltorlódva egy természetes gátba fagyatak össze, elindítva egy katasztrofális eseménysorozatot. A jeges Duna és a sodródó jégtáblák délről visszaduzzasztva öntötték el Pest városát és Buda lentebb fekvő területeit, nem kímélve a többségében könnyebb szerkezetekkel megépített házak többségét. Ezután még sürgetőbb lett a rakpartok rendezése, így ezt követően döntöttek a folyó szűkítéséről és a ma Lágymányosként ismert terület feltöltéséről is. Részletes leírásokat a rakpart történetéről többek között a Budapest100 oldalán találhatunk, foglalkozzunk inkább a folyó városépítészeti jelentőségével néhány mondat erejéig:

A Duna a főváros egyik legnagyobb lehetősége, mely jelenleg az autóforgalom által kisajátított alsórakpartokkal van elzárva a városlakók elől. Számtalan nyugati európai és amerikai példát lehet találni arra, hogy a folyópartokat hogyan adták vissza az embereknek, és erre 2020 nyarán már Budapesten is láthattunk példát a pesti alsó rakpartok megnyitásával. De még ennél is korábban elkezdett a területtel foglalkozni a Valyo – Város és Folyó csoport, akiknek kezdeményezései nyomán egyre közelebb kerülhetünk a folyóhoz, ami elválasztja Pestet és Budát, de egyben össze is köti Budapestet.

A Dunai panoráma a Gellért-hegyről (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

A rakparti sávok sora (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

Légifotó, középpontban a Duna, az előtérben balra a Műegyetem és a Gellért-hegy, jobbra a ferencvárosi Duna-part 1933-ban (Fotó: Fortepan / TEHTUBE)

Előző pontKövetkező pont

Ez is érdekelhet

To top