Pincekapu, amit egy sztárépítész tervezett a rakpartra

Pincekapu, amit egy sztárépítész tervezett a rakpartra

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Délről, a Vásárcsarnok „titkos” rakparti bejáratától indultunk, aztán áthaladtunk a különös szerkezetű Szabadság és a régi roncsokat rejtő Erzsébet híd alatt, míg végül a legutóbbi részben megérkeztünk a Lánchíd melletti, titokzatos bástyákhoz. Innen folytatjuk az utunkat északnak. A következő érdekesség mellett el is mehetnénk, ha nem tudnánk mit is kell nézni. Azonban, hogy kicsit képbe kerüljünk, vissza kell ugranunk a kiindulóponthoz. Ybl […]

Délről, a Vásárcsarnok „titkos” rakparti bejáratától indultunk, aztán áthaladtunk a különös szerkezetű Szabadság és a régi roncsokat rejtő Erzsébet híd alatt, míg végül a legutóbbi részben megérkeztünk a Lánchíd melletti, titokzatos bástyákhoz. Innen folytatjuk az utunkat északnak. A következő érdekesség mellett el is mehetnénk, ha nem tudnánk mit is kell nézni. Azonban, hogy kicsit képbe kerüljünk, vissza kell ugranunk a kiindulóponthoz.

Ybl Miklós a 19. század egyik legfontosabb magyar építésze volt, aki nélkül egészen máshogy nézne ki Budapest. Bérpalotái, bérházai mintául szolgáltak a város kiépítéséhez. Ha nyitott szemmel jöttünk idáig a rakparton, számos alkotást láthatunk eddig is. Túránk rögtön az egyik főműve, a Corvinus Egyetem épülete, vagyis az egykori Vámház Palota elől indult. Áthaladtunk Március 15. téren, ahol egy kevésbé ismert munkája áll: ő tervezte a Petőfi-szobor talapzatát, és a közeli ortodox templom toronysisakjait is. A túlparton a Várkert Bazár, a hozzá tartozó vízház (ma Ybl Budai Kreatív Ház), és a hídfőnél álló Lánchíd Palota épülete mind az ő alkotésa. Ha tudjuk, hol keressük, a Lónyai-villa mását is kiszúrhatjuk a Várhegy oldalában, amit néhány éve építettek újjá.

Itt vagyunk tehát a Lánchídnál, ahonnan gyönyörű rálátás nyílik a Szent István-bazilikára, mely nagyrészt szintén az ő tervei szerint készült el, a rakparton állva pedig a Magyar Tudományos Akadémia épülete magasodik fölénk. Ennek ugyan nem Ybl Miklós volt az építésze – bár ő is készített tervet a pályázatára – viszont ő felügyelte az építést. Az Akadémia mögé épített MTA Bérház viszont már teljesen az ő munkája. Ezt az épületet azért toldották a székházhoz, hogy lakáskiadással bevételt termeljen a tudós társaságnak. Ybl szerette volna itt is folytatni a főépület nagyvonalú belmagasságát, de mivel itt a nyereség volt a fontos, egyel több szintet kellett beszuszakolnia az azonos magasságú épületbe.

És hogy miért beszélek ennyit a Dunára néző házakról, mikor a sétánk kifejezetten az alsórakpart rejtett látnivalóival foglalkozik? Nos, mert itt is vannak Ybl-alkotások. Az ő elképzelése ugyanis az volt, hogy a rakpartra egységes kapu sor kerüljön, amelyeken át az épületek megközelíthetők. Ezek természetesen nem olyan volumenű áruszállításra szolgáltak volna, mint a ferencvárosi alagútkapuk (a Vámháznál és a Vásárcsarnoknál), de számtalan hasznos dolgot lehetett ezeken keresztül ki-be szállítani az épületekből és az épületekbe. Gondoljunk csak bele, milyen kényelmes megoldás volt ez, pláne abban a korban, amikor egy csomó funkcióról nem szerettek tudomást venni a ház lakói (ekkoriban kezdtek el elterjedni a bérházak, melynek elengedhetetlen tartozéka volt a cselédlépcső).
Az egységes kapusor nem valósult meg, de néhány azért elkészült belőle, természetesen ott, ahol a mesternek volt beleszólása az épületek kialakításába. A legszebb a Magyar Tudományos Akadémia alatt látható. Nézzük csak meg, milyen gondosan kidolgozott alkotás ez, pedig csak egy pinceajtó! Másik két kapu megmaradt kőkeretével kicsivel odébb is találkozhatunk. Az egyik egy modern lakóház alatt található – nem véletlenül. Ennek a helyén állt egykor a Ganz Ábrahám bérháza, amit szintén Ybl Miklós tervezett. Érdemes megnézni az épületet is. Jó arányú ház, mely figyelemebe vette a szomszédos épületek magasságát is.

Igaz, ez már egy másik korban épült: annál is több szint van benne, mint amennyit a híres építész soknak tartott.

Nekem Hidvégi Violetta, az ismert Ybl-kutató mutatta meg Budáról, hogy merre is érdemes figyelni ezeket a különös rakpartra nyíló ajtókat a Lánchíd mellett. És persze megmutatja másoknak is városnéző sétáin

Fotó: Zubreczki Dávid

Fotó: Zubreczki Dávid

Fotó: Zubreczki Dávid

Ez is érdekelhet

To top
"