Hogyan indítsunk egy sugárutat, és milyen arcát mutassa a Belváros felé? Az Andrássy útról kiérve érdemes visszanézni, és utoljára ellátni a Hősök teréig, 2,3 km hosszan, bármelyik évszakban.
Az Andrássy út a 2002 óta a világörökség része, ahogy már említettük, egységes neoreneszánsz építészeti kialakítása kiterjedésében valóban egyedülálló a világon. Alatta fut a kontinens első földalattija, melyet az 1896-os Millenniumi kiállításra terveztek. A három szakaszból álló Sugárút meghatározó szerepet játszik Budapest arculatában, a belső, sűrűbb, városi beépítésből fokozatosan oldódik fel a Városliget irányába.
Az úton a váltási pontok kiemelt szerepet kapnak, a végén a Hősök tere, a váltásoknál a Körönd és az Oktogon jelzi a fontos helyszínt, míg a Sugárút elején két palotaépület keretezi a “bejáratot”. Ezekből a bal oldalon álló 1884-ben átadott Foncière palotát érdemes megnézni, ugyanis az épület tetejéről fájóan hiányzik az ikonikus kupola, mely megadta a kívánt pompát az Andrássy út első épülete számára. Sajnos Budapest ostroma során rengeteg hasonló torony és kupola semmisült meg, melyek ikonikus kialakítása mára csupán fényképeken figyelhető meg.
A Sugárúthoz és a Nagykörúthoz hasonló 19. századi városi léptékű beruházások a mai napig meghatározzák Európa nagyvárosait, így Budapestet is. A városi szövetbe belevágott új utak, és egységes arculatuk mára a mindennapok természetes részévé vált, körbenőtte őket a város.
Az Andrássy út hosszában, a városi tengely végén a Milleniumi emlékmű (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
A Foncière-palota kupola nélküli mai állapota, a tetőn Hermész szobrával (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) – Andrássy út sarok, balra a Foncière-palota. A felvétel 1890-1893 között készült. (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.033)
