A Sugárút Kodály Körönd és Oktogon közötti második szakaszán még mindig látjuk a szervízutat, azonban itt már a zártsorú beépítés jellemző, vállvetve követik egymást a különböző neoreneszánsz paloták.

A 19. század során Európa szerte jellemző volt a régi középkori városi szövetbe történő bevágások kialakítása. Párizsban Haussmann báró irányításával alakították ki a máig jellemző sugárutak rendszerét, Bécsben ebben az időszakban tervezték meg a Ringet, és számos európai város követte a példájukat, így a magyar főváros, Budapest sem maradhatott sokáig le. De miért is volt szükség ezekre a nagyléptékű beavatkozásokra? A francia forradalom legkiválóbb barikádjait szűk utcákban építették, és a közegészségügy szempontjából sem voltak előnyösek a sikátorok. A 19. században lezajló infrastruktúrális beruházások (csatornázás, közegészségügy, közlekedés, stb.) érdekében is hasznos volt a széles sugárutak kialakítása. A budapesti Sugárút és Nagykörút persze néhány évtized lemaradással valósult meg a nyugat európai előképekhez képest, ezek esetében már a nagyvárosi, egységes városkép kialakítása is fontos szempont volt. Ennek a két tengelynek a metszéspontjában található az Oktogon, építészeti arculatát tekintve itt is az egységes eklektikus kialakítás a jellemző.

A Nagykörúttal az elmúlt években több szakmai és civil kezdeményezés is foglalkozott, például a Budapest100 2016-ban, és idén végre biciklivel is könnyebben lehet rajta haladni, mi azonban menjünk tovább az Andrássy út biciklisávján a Pesti Broadway irányába!