A síkságon fekvő Pestnek a Dunán kívül nem nagyon volt természetes védelmi vonala, így elég hamar elkezdték fallal, vizesárokkal megerősíteni a települést. Bár a 15. századi védműveket nagyrészt elbontották vagy elpusztultak, néhány nyomát a mai napig felfedezhetjük házak tűzfalába építve, vagy belsőudvarokon.

Régészeti nyomai vannak, hogy már a 13. században is volt egy kezdetleges városfal és palánk védvonal az akkori lakott részek körül, ám ezt a Tatárjárás elsöpörte. Az első komolyabb védműveket a 15. században kezdték kiépíteni, vizesárokkal, rodndellákkal, és ahogy az utca beszédes neve is mutatja, bástyákkal – ezeket a 150 éves török uralom korszaka után újra megerősítették.  Az itt látható, tűzfalba beépített falmaradvány részlete az 1970-es években bukkant elő egy épület elbontásakor, ennek is köszönhető, hogy a lőrések feltűnően jó állapotban megmaradtak.

Elsőre talán nem is gondolnánk, ha a térképre pillantunk, hogy a városszerkezet egyes részei milyen jól őrzik a mai napig a középkori utcaszerkezetet. Ha először felülről tekintünk egy város képére, mindig nagyon könnyű megtalálni a legrégebbi, óvárosi részt: a keskeny, girbe-gurba utcák, néhány szélesebb hosszanti és keresztirányú főcsapással mindig élesen elütnek a szabályos, gyakran vonalzóval tervezett sakktáblás kerületektől, melyek a 19-20. században születtek. A Belvárosban a középkori nyomvonalat követő utcák például a már látott Váci utca, de a Kecskeméti utca és a Petőfi Sándor utca vonala is nagyon régi. Az itt látható foghíjtelken hamarosan kész is lesz a park, amelynek egyik célja éppen a falmaradvány méltó bemutatása lesz. Ha már a fal nyomát felfedeztük, keressük meg az egyik fontos kapu egykori helyét is. Nem nehéz eltéveszteni, hiszen még a 20. századi építészet is reflektál az emlékére.

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Imagine Budapest: Városfaltól bordélyházig – rapid randi Budapesttel

Régi városfal maradványa (Fotó: Bartha Dorka)