„Blaháné nevével ékesítették föl Budapest egyik terét, éppen azt, amelyen a Népszínház áll, a nagy művésznő legszebb alakításainak e klasszikus színhelye. A választás kitűnő, s ritkamód találó, ami feltűnő a fővárosban, ahol például Petőfi nevéről nevezték el az összes utcák legvisszataszítóbbját. Örüljünk e sikernek, de főképp annak, hogy a nemzet csalogányát még életében érte ez a neki mindenképpen kijáró megtisztelés.” Abban a bő száz évben, mióta az Új idők című folyóirat a Blaha Lujza térről merengett, szinte minden megváltozott itt – a tér neve azonban továbbra is az egyik legnagyobb magyar színésznőről emlékezik meg. A nemrégiben megújult tér piros utcabútorai az egykori Nemzeti Színház zsöllyéire utalnak: a Nemzeti 1908-ban költözött a Rákóczi út és Nagykörút sarkán álló egykori Népszínház épületébe, és egészen addig itt működött, amíg az épületet el nem bontották a tér alatt zakatoló metrószerelvények rezgésére hivatkozva. Már akkor is gondolkodtak új épületen, azonban az első világháború – ahogy sok más budapesti építkezést is – hosszú időre megállította a Nemzeti Színház történetét. A színház állandó vendégkört biztosított a közeli Rémi szállónak, későbbi nevén Hotel Nemzetinek, mely még ma is áll.
Pont szemben a Nemzeti Színházzal működött a híres EMKE kávéház. Az elsőre furcsának tűnő név az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet takarja, amely egy 19. század utolsó éveiben alakult, kolozsvári civil szervezet volt. Céljuk az volt hogy a „testvéri érzést” erősítsék az erdélyi magyarok között. A kávéház tulajdonosa, Wassermann Jónás lelkes EMKE-tag volt, aki jelentős összegért vásárolta meg a névhasználati jogot, hiszen a korban az EMKE jól csengő márkanévnek számított. A Rákóczi út 42. szám alatt található irodaház a mai napig őrzi az EMKE nevét. A tér túloldalán hamarosan megnyílt a Corvin Áruház, mely nemcsak vidékről, de még a Trianon után elcsatolt területekről is vonzotta a vásárlók tömegeit.
A tér mai szerkezete a Rákóczi út árkádosítása után alakult ki, melyre azután került sor, hogy az 1956-os forradalom során az üzletek kirakatait betörték. Az árkádokkal, melyek jelentősen megnövelték a Rákóczi út autóforgalmát, 1958-ben készültek el.
