Húsz év Budapest életében nem sok idő. Ám az a húsz év, ami az ország 2004-es EU-csatlakozása óta eltelt, nagyon is jelentős!
Ünnepeld velünk Te is a Budapest Bejáró újabb játékával az EU-csatlakozás 20. évfordulóját!
Fejtsd meg a rejtvényeket, melyek ezúttal csupa olyan helyszínre visznek el, amelyek az uniós tagságnak köszönhetően nyerték el mai formájukat!
Szánj időt a város felfedezésére a játékok megfejtése után: indulj el a tanösvényeken, sétálj át a hidakon, pihenj meg a parkokban, gyönyörködj az épületekben!
Ne feledd, Budapest felfedezése sohasem érhet véget!
SOK SIKERT ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNUNK!
Margitsziget – Árpád híd kerékpárút le- és felhajtó
Sokáig csak csónakkal volt megközelíthető a Margitsziget, ma már rengetegen kerékpárral érkeznek – és a régmúlthoz képest már belépőjegyet sem kell fizetni!
családosEU20zöld a városban
Egykor a Duna itteni szakaszán három szigetet találtunk volna: a Festő-, Fürdő- és Nyulak szigetét az 1800-as évek végén, a folyó szabályozásával egyesítették és nevezték el a valaha a szigeten található Domokos-rendi apácák között élő Szent Margitról. Itt írta Arany János Tölgyek alatt című versét, de Krúdy Gyula is életvitelszerűen élt a szigeten.
A belváros szívében a Városháza épülete ma már nem egy zárt tömb: a Károly körutat a Városháza utcával összekötő passzázs több érdekességet is rejt.
családosEU20művészet
A Városháza épületét eredetileg Invalidus-palotának is hívták: hadirokkant katonák számára készült, barokk épületét állítólag Mária Terézia a bécsi palotáknál is szebbnek vélte. Egy időben kaszárnyaként működött, a Károly kaszárnyáról kapta nevét a kiskörút itteni szakasza is. A pesti városháza ekkor még a mai Március 15. téren állt, az Erzsébet híd építésekor döntöttek úgy, hogy mai helyére költöztetik.
„Mit adtak nekünk a rómaiak?” – már nem csupán az Aquincumi Múzeumban kaphatunk választ a kérdésre! Kétezer év emlékei karnyújtásnyira.
családosépítészetEU20
2023-ban nyitott meg az Aquincumi Múzeum előtti Látványsétány, így akár az utcáról is ismerkedhetünk Pannónia provincia egykori lakóinak életével. A megújult múzeum a Dunakanyar kapujának is tekinthető: az ókorban őrtornyok védték a településeket, melyek rendkívül sűrűn helyezkedtek el, nappal füst, éjjel pedig fényjelekkel jelezve az ellenség közeledtét.
Újpest egykor önálló településének impozáns főtere nemrégiben teljesen megújult. Ez az elmúlt harminc év legnagyobb beruházása a környéken.
építészetEU20századforduló
Újpest szívében impozáns épületeket, parkot, megújuló zöld teret és a főváros egyik legszebb városházát találjuk. Pedig 1900-ban, amikor felépült a Szent István téren az akkor még községházának készült épület, azzal a kritikával illeték, hogy elveszi a friss levegőt az itt lakóktól.
A Margit híd kecses vonala nélkül ma már elképzelhetetlen a fővárosi Duna-szakasz, pedig épülésekor még felesleges luxusnak tartották.
EU20közlekedéstörténetszázadforduló
1876-ra készült el Budapest második hídja, melyet alacsony forgalma miatt többen luxusberuházásnak tartottak, de a Vasárnapi Ujság így ír átadása után nem sokkal: „Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margithidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját.”
Hármas, kék, észak-déli: Budapest legforgalmasabb és leghosszabb metróvonala. A Lehel tér volt egykor az első végállomás a vonalon.
EU20közlekedéstörténetmodern
Budapest leghosszabb metróvonalán majdnem 20 kilométeren át utazhatunk. Az M3 felújítását 2017-ben kezdték meg, az utolsó két állomást – a Nagyvárad teret és a Lehel teret 2023-ban adták át. A felszín alatti járatrendszert úgy tervezték, hogy azokat akár óvóhelyként lehessen használni.
Két keréken nem csak gyorsan eljuthatunk a város különböző pontjaira, de közben rácsodálkozhatunk a rejtett kincsekre is, a belvárosban és a külsőbb kerületekben is!
építészetEU20közlekedéstörténet
2014 óta biciklizhetünk Budapesten MOL Bubival. A közbringarendszerben ma már 2460 bicikli 202 gyűjtőállomáson várja a környezetbarát közlekedésre vágyókat. A 2021-es megújulásnak köszönhetően könnyebben tekerhető és jobban guruló kerékpárokkal kelhetünk útra.
A főváros harmadik közforgalmú hídja, melynek utolsó szegecsét 1896-ban maga Ferenc József ütötte be, akiről eredetileg nevét is kapta.
EU20közlekedéstörténetszázadforduló
1896-ban a szakadó esőben Ferenc József király ütötte be a róla elnevezett híd pillérének utolsó, saját monogramjával ellátott, azóta sokszor ellopott ezüstszegecsét. A hidat 1946-ban nevezték át Ferenc József hídról Szabadság hídra.
A Március 15. téren csak megállni is igazi időutazás: kétezer éves római kori emlékek, egykor mecsetként használt Főplébánia-templom és a legenda ennek eltolásáról.
DunaEU20szakrális helyszín
A római korban a közelben révátkelő működött, a tér pedig a határvonal védelmét ellátó erődnek, a Contra-Aquincumnak adott otthont. A téren álló templom elődje szintén még római kori kövekből épült fel, a török korban pedig mecsetként használták. A templom mellett 2011-ben épült ki egy modern köntösbe öltöztetett, középkori kolostori életet idéző kert.
A Városliget egyik legnépszerűbb helyszíne a Műjégpálya: helyén már több mint 150 éve működik jégpálya, bár az első csarnok csak két fabódé volt.
családosEU20századforduló
A Városligetben már 1869-ben létrejött a Pesti Korcsolyázó Egylet. Ekkoriban még természetes jégen siklottak a hölgyek és urak, akik számára a jégpálya a társasági élet egyik színtere is lett: sok kapcsolat szövődött a trükkök bemutatása közben vagy után. A ma ismert neobarokk épületet Francsek Imre tervezte, a műjég pedig tizenkétezer négyzetméteren várja a látogatókat.
Legendás kezdet, mozgalmas jelen, ígéretes jövő: a Nyugati pályaudvar soha nem unalmas hétköznapjaiban még uralkodók is feltűnnek.
EU20közlekedéstörténetlegenda
A főváros életében a 19. század második fele minden szempontból robbanásszerű fejlődést hozott: a lakosság száma folyamatosan növekedett, paloták nőttek ki a sugárutak és körutak mentén. A változáshoz alkalmas közlekedési infrastruktúrára is szükség volt: a jövőt pedig a vasút jelentette. Az első vonatok 1846-ban indultak el, a Nyugati pályaudvar 1874-re épült meg.
Az ország legfenntarthatóbb oktatási épülete a Gellért Campus: a közösségi tervezéssel készült helyszínen oktatási terek, park, sportközpont és kollégium is található.
EU20modernzöld a városban
A Gellért-hegy történetét valahol az ókori keltáknál kezdhetnénk, de a 19. század végén kipusztult itteni szőlőültetvényeket a török korig eredeztethetjük. A legendák szerint egykor boszorkánygyűléseknek helyet adó városrészen egészen az 1800-as évek legvégéig fontos szerepe volt a hazai borászatban.
A Károlyi család palotája már a 19. század közepén is fontos helyszíne volt az irodalmi életnek, kertje pedig az egyik első közkert a városban.
építészetEU20klassz
A ma látható klasszicista palotát az 1830-as években építették, és igazán fontos események szemtanúja volt az elmúlt csaknem kétszáz évben. Építtetője, Károlyi György gróf – többek között – Széchenyi István grófot és Wesselényi Miklós bárót is többször vendégül látta az egykori Uri utcában. Wesselényi pedig itt szállásolt el 200 menekültet az 1838-as nagy pesti árvíz során, akiknek élelmezését Károlyi gróf vállalta.
A Kálvária tér egy egykor itt álló kálváriáról kapta a nevét: a sokat látott, valaha külterületnek számító környék a Magdolna negyed városrehabilitációs programjában újult meg.
családosEU20szobor
Az 1700-as években még szőlőkkel és szántókkal tarkított majorságokat találtunk volna a mai Kálvária téren és környékén, ahol közadakozásból készült el egy barokk kálvária 1749-re. Készítőjének személye bizonytalan, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a térnek nevet adó építmény fennmaradását Stróbl Alajosnak köszönhetjük, aki 1893-ban átszállíttatta a Bajza utca eldugott csodakertjébe, az Epreskertbe.
Békásmegyer egyik legújabb parkjában meglepően sok bohócba futhat az ember: a Keménykalap és krumpliorr motívumaival emlékeznek a kerület egyik díszpolgárára, Csukás Istvánra.
családosEUzöld a
Békásmegyer egészen 1950-ig különálló település volt, csak ekkor csatolták Budapesthez. Nevét annak köszönheti, hogy az agyagos talaján kialakuló, sokáig fennmaradó kis tavak és pocsolyák kellemes élőhelyet biztosítottak a békáknak. A városrész 2022-ben átadott parkjában már nem békák, hanem 432 frissen ültetett fa, játszótér, sportpályák és fitneszpark várja a helyieket és a látogatókat.
Az ország leghosszabb barlangrendszere egész évben látogatható: kiépített útvonalán rengeteget megtudhatunk a föld alatti világról.
családosEU20legenda
A barlang számokban: 32 kilométer hosszú feltárt szakasz, 500 méter kiépített látogatói útvonal, 400 lépcsőfok, 7 méteres tyúklétra, 11°C hőmérséklet, 1 órás vezetett látogatás. És bár önmagában ez is sokat elárul, a föld alatti világ számtalan meglepetést tartogat, például kagylónyomokat!
A Kesztyűgyár Közösségi Ház 2008 óta várja elsősorban a környéken, azaz a Magdolna negyedben élő családokat és közösségeket különféle programokkal.
családosEU20ipari örökség
Józsefváros Magdolnanegyedében 2008-ban nyitott meg az egykori ipari műhelyek helyén a Kesztyűgyár Közösségi Ház: civil szervezetek, szakmai és kulturális programok, 2020 óta pedig egy tanoda is várja – elsősorban – a helyieket.
A tanösvény a Szépvölgyi-erdő egyik legújabb fejlesztése: tizenegy állomását egy hétvégi kirándulás alkalmával, vagy egy tanóra keretében is érdemes végigsétálni.
családosEU20zöld a városban
A Szépvölgyi-erdőben idősebb erdőtagok, fiatal cserjések és nyílt gyepek is megtalálhatóak: a különböző élőhelyek pedig gazdag élővilágnak adnak otthont. 2021-ben egy új tanösvényt alakítottak ki – tizenegy állomáson ismerhetjük meg a hely történetét és a természeti értékeket.
A Normafa park egyszerre nyújt természetközeli és kulturális élményt: téli sportok, kirándulások, legendák és egyedülálló épített örökség várja a látogatókat.
családosépítészetEU20zöld a városban
Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelye hosszú ideje vonzza a szabadba vágyókat. A legenda szerint egy 1927-ben villámcsapás miatt elpusztult öreg bükkről kapta a nevét, ami alatt még Mátyás király is megpihent időnként. 1840-ben egy kirándulás alkalmával Schodelné Klein Róza színésznőt megihlette a bükk – egy díszlet jutott eszébe róla a Norma című operából, így kezdett el elterjedni a Normafa megnevezés.
Az Olimpia parkban minden korosztály megtalálhatja, ami feltölti. Többfunkciós közösségi tér, sok zölddel a város közepén!
családosDunaEU20
Az olimpikonoknak és ötkarikás játékoknak emléket állító lipótvárosi Olimpia parkot 2014-re újították fel. Helyén korábban is park állt, de felújított formájában a millennium évében zajló első újkori olimpiáig utazhatunk az időben.
