Nem csak a tér, de Budapest 1849-ben átadott első hídja is Széchenyi nevét viseli, aki sűrűn megfordult a környéken. A gróf gyakran kereste fel ugyanis a tér első épületeként létrejött, 1823-ban átadott Diana fürdőt. A mai József Attila utca sarkán álló területet – melyen eredetileg a Sóhivatal állt –, 1821-ben vásárolta meg Pfeffer Ignác ügyvéd, aki hamarosan Pest város második közfürdőjének üzemeltetője lett. Ide járt Széchenyi, és innen hajtott el kocsijával akkor is, amikor az a bizonyos kellemetlen baleset történt. De persze a híd miatt is sokszor tűnt fel a Stefi grófként ismert Széchenyi a környéken. Egy másik balszerencsés esemény a Lánchíd építése közben esett meg vele. A híd utolsó láncának beemelésekor az emelőcsiga lánca elszakadt, és a munkálatokat testközelből megfigyelni kívánókkal, köztük gróf Széchenyi Istvánnal a fedélzeten a hajóra zuhant. A szerencsétlenül vízbe esetteket sértetlenül kimentették. A közel hét évig tartó, bonyolult építési munkálatok után, 1849-ben átadott első pest-budai hidat azonban Széchenyi már nem használhatta: mire elkészült a nagy mű, a gróf már a döblingi ideggyógyintézetben élt.
A híd elkészülte végleg véget vetett a korábban évszázadokon keresztül itt folyó, nyüzsgő, kissé kaotikus kereskedelmi életnek. A kirakodópiacot reprezentatív épületek sora váltotta, melyeket egyik legnagyobb klasszicista építészünk, Hild József tervezett. A tér beéépítése mellett a fellendülésnek induló Pest város képét is nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. Az építész irodája egyébként az 1838-as nagy árvíz után futott be igazán. Ennek az elemi csapásnak is köszönhető Hild számára kiállított – ma szinte felfoghatatlan mennyiségű – kilencszáz építési engedély.
Megközelíthetőség: 2-es, 2B és 23-as villamos, 16, 105, 178, 216, 916, 990-es busz
A Dorottya-palota a szerencse és luxus szimbóluma a belvárosban. Első tulajdonosa, a Wurm család az ügyes beházasodás egyik mintapéldája, a fényűzés és siker pedig végigkísérte a ház történetét: bank, nagyvállalati székhely, luxuslakás és előkelő étterem egyaránt megtalálható (volt) benne.
A város legidősebb akácfája, sorsfordító események tanújaként az állandóság szimbóluma lett a Széchenyi tér közepén. Bár érezhetően öregszik, keményen tartja magát és szép példája az épített környezetbe harmonikusan illeszkedő természeti értékeknek.
A Gresham-palota és a benne működő Four Seasons Hotel egyaránt a luxus és a fényűzés szimbóluma. Ha azonban elmélyülünk egy kicsit az épület történetében, számos művészeti bravúrral és titkos történettel is megismerkedhetünk.
A Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán található, bejárat nélküli bástyák eredeti funkcióját ma már kevesen ismerik. A két kis építmény hangulatával és megjelenésével egyértelműen hozzájárul a belvárosi rakpart egyedi látványához.
Megrázó holokauszt emlékmű a Dunába lőtt áldozatok emlékére
Dunaholokausztszoborzsidó örökség
Budapest talán legfontosabb és legismertebb köztéri szobrának egyike már első ránézésre is kíváncsivá teszi a nézelődőt: vajon mit jelenthetnek az elszórt cipők a Duna-parton? Az egyik alkotó szerint „Budapest nem adja meg magát a felejtésnek, és szembe mer nézni múltjával” – erről tesz tanúbizonyságot az emlékmű.
Az egykori bank, mely előtte Pest kedvenc közfürdője volt
BudapestDunaépítészethíresség
A tér központi részét elfoglaló reprezentatív épület ma a Belügyminisztérium otthona. Maga a telek is kivételes, hiszen az itt álló, egymást váltó épületek egytől egyig igen fontosak voltak. Ki gondolná, hogy korábban sóház, majd fürdő, bank és szálloda is működött ezen a sarkon?
Mihaszna vagy hős volt? Szerencsét hoz vagy szerelmet? Miért van nagy pocakja és miért oly fénylő a bajsza?
Budapestkortárslegendaszobor
2008 óta őrzi a Zrínyi és az Október 6. utca sarkát a békebeli rendőr szobra, akinek fényes hasa egyértelműen a turisták szeretetéről árulkodik. Testalkatáról és testarttásáról egyaránt keringenek mendemondák a pesti utcákon, ám annyi bizonyos: a figura ikonikus szereplője a belvárosi életnek.
