Széll Kálmán tér

Találkozások az óra alatt

Széll Kálmán tér

Találkozások az óra alatt

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Közeledik a tél és Ön előtt is bizonyára ismeretes, Budapest ifjú sportnépe jórészt

a Széll Kálmán térről indul a vasárnapi és ünnepnapi túrákra a Svábhegyre, Zugligetbe, Hűvösvölgybe és a gyönyörű budai hegyekbe. Szomorúan jellemző

viszonyainkra, hogy egy ilyen forgalmú gócponton, mint a Széll Kálmán tér,

hiányzik a villanyóra.” 

Ezekkel a keserű szavakkal panaszkodott 1929 őszén Az Est című napilap jóstehetségű riportere. Bizony Buda egyik fő közlekedési gócpontjának első neve Széll Kálmán tér volt becézve csak Kalef, a Kálmán egyik rövidítése és ikonikus óráját végül csak 1941-ben helyezték a térre. Onnantól kezdve azonban a Találkozzunk az óra alatt!” csak egyet jelenthetett Budapesten, utólag teljes mértékben igazolva Az Est riporterét. Mindegy volt, hogy a teret átnevezték Moszkvára, majd ismét Széll Kálmánra, budapestiek generációi indultak innen túrázni, randizni, bulizni a budai hegyekbe vagy csak a tér környékére találkozni természetesen mindig az óra alatt találkoztak. A legtöbben valószínűleg nem is sejtették, hogy a tér helyén egykor agyagbánya állt, később az itt működő téglavető miatt alakult ki egy gödör, ami megtelt talajvízzel. A tó a kemény teleken befagyott, így hamarosan megjelentek a korcsolyázók a téren. A hivatalos jégpálya 1895-ben nyílt meg, nyáron pedig tenisz- és sportpályák várták a mozogni vágyó budaiakat. Az élénk sportélet egészen az 1930-as évek végéig tartott, amikor a villamos-végpont kiépítése miatt költözni kényszerültek. Később a budai teret Török Ferenc Moszkva tér című, a fiatalságról, felnőtté válásról és a rendszerváltásról egyaránt szóló filmje zárta örökre időkapszulába. Az óra pedig annyira belopta magát a budapestiek szívébe, hogy a tér 2016-os rekonstrukciója során hiába vitték az eredeti darabot a Kiscelli Múzeum gyűjteményébe, az új óra a régi pontos helyére került. Azonban nemcsak az óra volt az egyetlen emlék, amit a felújítás során megidéztek: a metró épületének főbejáratán megjelenik Budapest 1823-as kőtérképe” is.

Megközelíthetőség:
Széll Kálmán tér: tömegközlekedéssel: 2-es metróval, 4, 6, 56, 59, 61, 17-es villamossal, 5, 16,  21, 22, 39, 91, 116, 139,  140, 155, 156, 221 busz
Széna téri történeti emlékpark
Akadálymentes

Pontok

1

Széna téri történeti emlékpark

A Széna tér fordulatokkal és tragédiákkal teli történetét kortárs képzőművészeti alkotásokon keresztül feldolgozó emlékpark
Budapestművészetszoborzöld a városban

A Széna tér 2022 októberében újjászületett: a lerobbant távolsági buszpáyaudvar helyett történeti emlékparkot vehettek birtokba a városlakók, amely végre méltóképpen megemlékezik Buda egyik legterheltebb közterének történetéről.

Még több infó
2

Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom

Árkay Bertalan és Aladár modern temploma a Városmajorban igazi felkiáltójelként emlékeztet arra, hogyan képzelték el a jövő építészetét a két világháború között
Budapestmodernszakrális helyszín

A Városmajor szélén álló épület a főváros első modern stílusban épült temploma volt, kritikusai csak „Istengarázsnak” csúfolták. A geometrikus formákat és finom íveket Árkay Bertalannak köszönhetjük, aki római minták alapján tervezte meg a templomot.

Még több infó
3

Hüvelyk Matyi szobra

Az egyik legkedvesebb mesehős városmajori szobra, amely szó szerint bejárta Budapestet, míg a másolata hazatalált a Városmajorba
Budapestépítészetszoborzöld a városban

Egy kiváló szobrász, Telcs Ede játékos díszkútja áll a Városmajor árnyas fái között. A szobor átélte az utóbbi egy évszázad mozgalmas magyar történelmének minden korszakát és hányattatásait, amíg kicsit átalakulva, de – reméljük, most már véglegesen – révbe ért.

Még több infó
4

Rózsadombi Krisztus Király templom

Budapest egyik legkorábbi temploma, mely az I. világháború után épült
Budapestépítészetművészetszakrális helyszín

Az első világháborút, a két forradalmat és Trianon sokkját követően sokáig nem volt pénz arra, hogy értékálló anyagokból új templomok épüljenek. A menekült hívek így barakkokban, iskolákban, sőt istállókban tartották az istentiszteleteket. Budán történt ebben először változás.

Még több infó
5

Átrium

Kozma Lajos modernista mozija, mely hosszú bezárás után 2010-ben színházként született újjá
Budapestcsillogásépítészetmodern

Az Átrium mozi 1935 novemberében nyitotta meg a kapuit. Kozma Lajos épülete a szocializmus évtizedeiben Május 1. mozi néven várta a közönséget, majd hosszú évekig tartó bezártság után színházként éledt újjá.

Még több infó

Ez is érdekelhet

To top