Szent Imre tér

Magyarország egykori ipari fellegvára tele van történetekkel

Szent Imre tér

Magyarország egykori ipari fellegvára tele van történetekkel

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Az alacsony ingatlanárakon és a bőven rendelkezésre álló munkaerőn túl Csepel mellett szólt a közeli folyószakasz, amely mind víznyerésre, mind vízi közlekedésre alkalmas volt. Weiss Manfréd és testvére, Berthold az első favázas bódét a 19. század utolsó felében állították fel a János-legelőn, és százötven dolgozóval elindították a Weiss-gyárat, mely később felmérhetetlenül gazdaggá tette tulajdonosát. Ráadásul munkát adott az Osztrák-Magyar Monarchia minden szegletéből ide áramló tömegeknek, akik a HÉV-ről  – amely annyira zsúfolt volt, hogy gyakran csak a tetején lehetett elférni – a Szent Imre téren leszállva már fordultak is be a gyárba, munkaerő-felvételre. Csepelen az egész birodalom töltényhüvely-szükségleteinek negyedét állították elő. Még Ferenc József császár is felfigyelt Csepelre: a millennium évében Weiss Manfrédnak nemesi címet adományozott „csepeli” előnévvel. Néhány év elteltével Csepel nevét az egész világon ismerték. Szinte nem volt olyan fegyveres konfliktus, ahol legalább az egyik fél ne vetett volna be Weiss-féle lőszert, de az is gyakran előfordult, hogy az ellenfelek ugyanolyan Weiss-féle golyókkal lőttek egymásra a harctér két oldaláról. 

Eközben pedig Csepel megállíthatatlanul fejlődött, az ország legerősebb munkásközösségét hozva létre, akik olvasó- és önképzőköröket alapítottak, miközben a két kezükkel, kínzóan hosszú munkaidejük után építették fel a mai napig lenyűgöző Csepeli Munkásotthont. Nem mellesleg tevékenyen részt vettek az éledező munkásmozgalom formálásában.

Az első világháború végére a gyár alapterülete majdnem a háromszorosára nőtt. Tisza István miniszterelnök, akivel a háború elején Weiss Manfréd közösen tervezte meg a hadiüzem működtetését, az elkerülhetetlen vereség közeledtével így nyilatkozott: „Csak kettő vált be: fiaink hősiessége és Weiss Manfréd teljesítőképessége.”

Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten, 2022. 21. Század

Megközelíthetőség:
Hév: 7. Busz: 38, 38A, 71, 138, 152, 159, 238, 278, 35, 36, 148, 151, 179.
Csepel Művek
Akadálymentes

Pontok

1

Csepel Művek

A Csepel Művek egykor Weiss Manfréd Acél- és Fémművek néven Magyarország egyik legjelentősebb ipartelepe volt
Budapestipari örökségretrószecesszió

A Csepel Művek ikonikus, éjszaka vörösen izzó neonja a 20. század Magyarországának egyik legzseniálisabb vállalkozójára emlékeztet: Weiss Manfréd alakja örökre összefonódott Csepellel, ahol annak idején elképesztő kreativitással újította meg gyárát, akárhányszor a viharos történelmi fordulatok megkívánták.

Még több infó
2

Csepeli Munkásotthon

A Csepeli Munkásotthon szocreál épületében megmaradt az eredeti, szecessziós színházterem
Budapestművészetretrószecesszió

A Tanácsköztársaság százharminchárom napja nyomot hagyott Csepelen. Ez az időszak hatalmas lökést adott a Csepeli Munkásotthon épületének befejezéséhez, amely valóságos győzelem volt az itt élők számára. Ez a kívülről meglehetősen retró hangulatú épület gyönyörű, szecessziós színháztermet rejt, melynek falait Maróti Géza munkái díszítik.

Még több infó
3

Szent Imre tér

Csepel gyönyörűen felújított tere, a kerület sétálóövezete
Budapestcsaládoskortárszöld a városban

Csepel egyik legszebb része a 2006-2016 között megújult Szent Imre tér, amely sétáló- és pihenőövezetként szolgálja az itt lakókat. Érdekessége még, hogy Budapest egyik legrégebbi szobra és egy modern szökőkút különböző korok szimbólumaként fogja harmonikus egységbe a területet.

Még több infó
4

Domborművek az egykori munkásszálló homlokzatán

A Rákosi Mátyás Művek 1954-ben átadott ötemeletes munkásszállója az ország legszebb, legmodernebb munkásszállója volt
Budapestépítészetretrószobor

A csepeli gyár megalapítása óta folyamatos probléma volt Csepelen, hogy hol szállásolják el az ott dolgozó munkásokat. Ez az évek során csak fokozódott. Az 1950-es években azonban az ország munkásságának jelentős részét tömörítő Csepel munkásotthon építésével enyhítette a helyzetet.

Még több infó

Ez is érdekelhet

To top
"