Flórián tér

Óbuda titkos helyei a rómaiaktól kezdve a textil nagyhatalomig

Flórián tér

Óbuda titkos helyei a rómaiaktól kezdve a textil nagyhatalomig

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

A Flórián téren az egykori római Pannónia provincia fontos emlékeit találjuk – gyakran meglepő környezetben. Ennek a térnek az aluljárójában ugyanis nemcsak rágót meg lángost lehet venni, hanem az egyik oldalon megleshetjük az egykori római fürdő maradványait a város egyik legeldugottabb múzeumában. A tér másik oldalán pedig, a Faluház előtt elterülő kis parkban rekonstruált római oszlopokkal találkozhatunk. Sőt, a teret körülvevő lakóházak udvarai, pincéi is sokszor római emlékeket őriznek!
A Flórián tér nevét egy, a tér belváros felőli sarkában található szoborcsoportról kapta. Gróf Zichy Miklós a pestisjárványok és tűzvészek ellen korabeli módszerekkel védekezett: fogadalmi szobrokat állított. Az előbbit Szent Károly, az utóbbit Szent Flórián szobrai voltak hivatottak kivédeni a 18. századi Óbudán. A szoborcsoport harmadik alkotása Néri Szent Fülöp szobra, aki a földrengések elhárításáért hálából került a fogadalmi oltárként is nevezett szoborra. Az oltár eredeti helye feltehetőleg a Fő téren álló Zichy-kastély előtt volt, innen kerültek a 19. század elején egy névtelen kereszteződésbe, amelyre ezután csak Flórián térként hivatkoztak az óbudaiak. A név pedig annyira a téren ragadt, hogy a város 1874-es térképén már Flórián térként tüntették fel, a közösségi tervezés egyfajta elődjeként. A szenteket ábrázoló szoborcsoportot megrongálták a Tanácsköztársaság alatt, majd néhány évvel később a tér közepéről a tér sarkára helyezték át a belőle egyedüliként megmaradt, Szent Flóriánt ábrázoló szobrot. 

A szobor új pedig helye igazi helyi találkozópont lett, ahonnan mulatni jártak a helyiek, vagy éppen azért gyűltek a szobor köré, hogy alkalmi munkát kapjanak: őket hívták Flórián-huszárnak. Az eredeti Szent-Flórián szobrot az Árpád-híd 1939-ben megkezdődő építésének idején, a tér rendezésekor vitték el, azonban Flórián legyőzhetetlennek bizonyult. A Pacsirtamező és Serfőző utca sarkán 2012-ben a teljes Fogadalmi oltárt – melyen ez a szobor is helyet foglal – újra felállították.

Megközelíthetőség:
Széll Kálmán tér: tömegközlekedéssel: 9-es busz, 111-es busz, 923-as busz, 934-es busz, 137-es busz, 218-as busz, 237-es busz, 901-es busz, 1-es villamos, 1A villamos, 34-es busz, 106-os busz, 118-as busz, 134-es busz, 226-os busz, 918-as busz
Óbudai zsinagóga
Akadálymentes

Pontok

1

Óbudai zsinagóga

Klasszicista zsinagóga Óbudán, mely az egykor virágzó helyi zsidó élet emlékét őrzi a mai napig a Duna partján
klasszicizmusPest-Budaszakrális helyszínzsidó örökség

A töröktől visszafoglalt Óbuda zsidó közössége egy évszázad háborítatlan fejlődésének és anyagi gyarapodásának köszönhetően országos viszonylatban is kiemelkedő szerepre tett szert. Egy idő után azonban csak úgy tudták felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciát jelentő Pesttel, ha új zsinagógát építenek.

Még több infó
2

Gázfogadó a Fő téren

Ipari épületből alkalmi kávézó
építészetgasztroipari örökségPest-Buda

A 19. század közepétől a mai Fő tér és környezete átalakult, politikai, kulturális és gazdasági értelemben is elnyerte azt a rangját, amit részben máig sikerült megtartania. Ennek talán leglátványosabb eleme az eredetileg gázfogadóként átadott épület, ami néhány éve Budapest legkisebb kávézójaként újult meg.

Még több infó
3

Egykori Goldberger gyár

A Goldberger-dinasztia egykori birodalma, a világhíres textilgyár, ahonnan még az 1929-es válság idején is diktálták a divatot
családtörténetholokausztipari örökségPest-Buda

A 18. században alapított kis kékfestő üzem a gazdasági nehézségek ellenére a 20. század elejére Óbuda egyik legnagyobb gyárává nőtte ki magát. A tulajdonos Goldberger család felemelkedésének a holokauszt vetett véget, de a gyár a rendszerváltásig működött.

Még több infó
4

Faluház

Budapest legnagyobb lakóépülete, ahol egy egész falu kényelmesen elférne
Budapestépítészetkortársretró

A hatalmas épületben annyian élnek, hogy az akár egy nagyobb falu lakossága is lehetne. Felújítása óta a szőlőtermesztésre hívja fel a figyelmet, mely évszázadokon át a környék meghatározó megélhetési formája volt.

Még több infó
5

Krúdy Gyula utolsó otthona

Kevés hely van Budapesten, ahol Krúdy Gyula nem lakott, de utolsó lakcíme pont itt, a Magyar Vendéglátóipari Múzeum helyén, Óbudán volt
gasztrohírességművészetPest-Buda

Egy ki nem fizetett albérleti díjjal kezdődő és a Krúdy-negyed 2013-as meghirdetéséig tartó közel nyolcvan éves folyamatból kevesebb mint három év az, ami híres írónk életéhez valójában kötődik. Az utókor azonban szerencsére nem a hónapokat számolgatja, amikor egy szeretett tollforgatójának szeretne emléket állítani.

Még több infó

Ez is érdekelhet

To top