A Flórián téren az egykori római Pannónia provincia fontos emlékeit találjuk – gyakran meglepő környezetben. Ennek a térnek az aluljárójában ugyanis nemcsak rágót meg lángost lehet venni, hanem az egyik oldalon megleshetjük az egykori római fürdő maradványait a város egyik legeldugottabb múzeumában. A tér másik oldalán pedig, a Faluház előtt elterülő kis parkban rekonstruált római oszlopokkal találkozhatunk. Sőt, a teret körülvevő lakóházak udvarai, pincéi is sokszor római emlékeket őriznek!
A Flórián tér nevét egy, a tér belváros felőli sarkában található szoborcsoportról kapta. Gróf Zichy Miklós a pestisjárványok és tűzvészek ellen korabeli módszerekkel védekezett: fogadalmi szobrokat állított. Az előbbit Szent Károly, az utóbbit Szent Flórián szobrai voltak hivatottak kivédeni a 18. századi Óbudán. A szoborcsoport harmadik alkotása Néri Szent Fülöp szobra, aki a földrengések elhárításáért hálából került a fogadalmi oltárként is nevezett szoborra. Az oltár eredeti helye feltehetőleg a Fő téren álló Zichy-kastély előtt volt, innen kerültek a 19. század elején egy névtelen kereszteződésbe, amelyre ezután csak Flórián térként hivatkoztak az óbudaiak. A név pedig annyira a téren ragadt, hogy a város 1874-es térképén már Flórián térként tüntették fel, a közösségi tervezés egyfajta elődjeként. A szenteket ábrázoló szoborcsoportot megrongálták a Tanácsköztársaság alatt, majd néhány évvel később a tér közepéről a tér sarkára helyezték át a belőle egyedüliként megmaradt, Szent Flóriánt ábrázoló szobrot. 

A szobor új pedig helye igazi helyi találkozópont lett, ahonnan mulatni jártak a helyiek, vagy éppen azért gyűltek a szobor köré, hogy alkalmi munkát kapjanak: őket hívták Flórián-huszárnak. Az eredeti Szent-Flórián szobrot az Árpád-híd 1939-ben megkezdődő építésének idején, a tér rendezésekor vitték el, azonban Flórián legyőzhetetlennek bizonyult. A Pacsirtamező és Serfőző utca sarkán 2012-ben a teljes Fogadalmi oltárt – melyen ez a szobor is helyet foglal – újra felállították.