Utolsó állomásunk a Rákóczi tér. Van itt minden: csarnok, metró, fancy, retró, alter, körút, betoncsúszda és történelem. Sétánk végén még gyorsan nézzük meg a mára teljesen új arculatú teret.

A Corvin-negyed és a Magdolna-negyed mellett a harmadik új identitás kialakítása a Rákóczi téri csarnokhoz kapcsolódik, ma már Csarnoknegyedként hivatkozunk erre a területre. Az itt végbement változások kevésbé koordináltan valósultak meg, mint a két városrehabilitációs program keretei között létrejött projektek, aminek többek között a Nagykörút, a 4-es metró és a dzsentrifikáció is az okai.

A korábban rosszhírű tér kitisztítása párhuzamosan zajlott a 4-es metró építésével. És bár a metróállomások kortárs építészeti értéke kimagasló, a Rákóczi téri állomás felszíni építménye játékossága ellenére kitakarja a körút felől a tér legnagyobb értékét a vásárcsarnokot. A terület közelsége a történelmi városmaghoz itt is elindította a lakosság lassú kicserélődését, új társadalmi rétegek jelentek meg a tér környékén.

A dzsentrifikációs folyamatok és a metró megépítésének egyik következményeként a Rákóczi téri piac épülete nincs teljesen kihasználva, nem az elvárható piaci zsongás fogad minket, ha bemegyünk. Ellentmondásos módon azonban éppen az új helyi csoportosulások azok, akik igyekeznek újra életet lehelni a csarnokba, a helyi kultúra, a helyi gazdasági és kulturális szereplők és a helyi identitás megtartásával. A Mindspace szervezésében rengeteg programmal találkozhatunk melyek a Csarnoknegyed és a Rákóczi téri piac életével foglalkoznak.

—

Sétánk során három igen eltérő városi rehabilitációs projekt kulcs helyszíneit nézük végig. Ferencvárosban a tömbrehabilitáció előnyeit és hátrányait láttuk, mely a helyi lakosságot ugyan sok esetben költözésre kényszerítette, de egy jó léptékű élhető városrész lett a felújítások eredménye. A Corvin-negyedben épülő új városrész lassan teljesen megépül, azonban több utcányi identitás és történet veszett a múltba a lerombolt házakkal. A Magdolna-negyed szociális programjai ellensúlyozzák a kerületben ezt a tendenciát, a helyi lakosok aktív megszólításával, az épített környezet helyi javításával, új identitással igyekeznek rehabilitálni a területet. És persze láttunk szocialista városépítészetet, élhető utcákat, közösségi tervezést, alulról jövő kezdeményezéseket és ingatlanfejlesztői nyomást is. A városépítészet egy komplex folyamat, rengeteg szereplő együttműködése szükséges egy sikeres projekt kialakításához. Az urbanisztikai összefüggéseket viszont érdemes nekünk is megértenünk, hogy tisztábban lássuk át ezeket a bonyolult beruházásokat, amiktől fejlődik a város.

A szépen felújított piac épülete megbújik a 4-es metró felszíni építményei mögött (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

A metrólejáró épülete érdekes kortárs elem a téren, egy új világot vezet be a Csarnok-negyedbe (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

A Rákóczi téri piac épülete 1977-ben (Fotó: Fortepan / Urbán Tamás)