Minden város szerkezetének vannak különös ismertetőjelei, és ebben Budapest sem kivétel. A természet általi adottságok ugyanúgy formálták városunk, mint a várostervezők a 19. században, de sok helyen a történelmi struktúrák is visszaköszönnek a mai napig. Urbanisztikai léptéket nehéz átlátni, de kétkeréken könnyen megismerhetők azok a különböző lineáris rendszerek, amelyek felismerhetővé teszik fővárosunkat akármilyen térképen. A Bringázz a Munkába! kampányhoz készített városi biciklis túrán fedezhetjük fel Budapest városépítészeti jellegzetességeit a KÉK – Kortárs Építészeti Központ vezetésével.
Budapesten jó sétálni, és ezt egyre többen tudják: városszerte több tucat tematikus program közül lehet választani.
Ha felkeltettük az érdeklődésedet, és többet szeretnél megtudni a témáról és a környékről, keresd fel valamelyik budapesti sétaszervező társaság vezetett programját!
A Sugárút, a magyar Champs-Élysées vagy egy ideig Népköz. A Budapestet meghatározó vonalak közül a leghíresebb a terézvárosi Andrássy út, ahol túránkat kezdjük. A 19. század során a városszerkezetbe ma már elképzelhetetlen módon nyúltak bele a várostervezők, hogy kialakulhasson az új reprezentatív útvonal, mely összeköti a Belvárost a Ligettel. Sétánkat az Andrássy út végén, a […]
A Köröndön általában csak áthaladni szoktunk, nincs időnk megfigyelni se a kis részleteket, se a nagy váltásokat. Pedig a köröndnél vált zártsorúból szabadonálló házakra az Andrássy vonala. Ráadásul egykor itt lakott Kodály Zoltán.
A legsűrűbb és legmozgalmasabb város terek egyike az Oktogon, ahol a 19. század két nagyszabású városi léptékű beruházása metszi egymást: az Andrássy út a Nagykörúttal találkozik, a kisföldalatti a 4-6-ossal, a luxusboltok sora a körúti kavalkáddal.
Az Andrássy hosszán végig érdekes épületek találhatók, fontos intézmények kaptak helyet, nagykövetségek szegélyezik az utat, de építészetileg és kultúrtörténeti szempontból a Magyar Állami Operaház épülete tűnik ki leginkább a térfalból, enyhén megtörve a zárt palotasor folytonosságát. A következő megálló: Opera.
Hogyan indítsunk egy sugárutat, és milyen arcát mutassa a Belváros felé? Az Andrássy útról kiérve érdemes visszanézni, és utoljára ellátni a Hősök teréig, 2,3 km hosszan, bármelyik évszakban.
Egy újabb vonal, a Kiskörút vonala a túránk következő állomása. Ezt a lineáris rendszert az Andrássy úttól és a Nagykörúttól eltérő erők alakították, a középkor óta meghatározza Pestet ez a forma, vagy inkább fordítva, Pest határozta meg a Kiskörút formáját az évszázadok során.
Hogyan alakult ki egy autópálya Pest belvárosában? Az Rákóczi út nem autóforgalomra lett tervezve, hanem szürkemarha csordákra. De a városfal elbontásával és a Belváros átépítésével megváltozott az úthasználat is.
A régi Kecskeméti kapu előtt kialakult térre érkezik meg Budapest egyik leghosszabb útja, az Üllői. Egészen a 2000-es évek elejéig gondtalanul ömlött az autóforgalom a pesti belváros utcáira, de 2006-ban új ötletek mentén rendezték át a forgalmat.
Vámház körút, Fővám tér, Központi Vásárcsarnok, Fővámház, Közraktárak, Közvágóhíd. Ez a terület a pesti kereskedelem egyik legfontosabb gócpontja volt, melyet az utca- és épületnevek nyomán könnyen ki is találhatunk.
Akármilyen közlekedési eszközt is választunk, mindig kérdés, hogy hol keljünk át a Dunán. A budapesti városképnek ikonikus részei a folyót átívelő hidak, melyek több városi sétának is a témái. Mi most a Szabadság hídon megyünk át, ami talán legjobban szimbolizálja az elmúlt évek közlekedési és városhasználati tendenciáit.
A Duna a kezdetektől meghatározta a város fejlődését, rengeteg lehetőséget és számos akadályt is biztosítva minden kor számára. Sétánk harmadik és egyben utolsó meghatározó szakasza a rakpart, amelynek vonalát a természet alakította, de a 19. századi városi infrastrukturális fejlesztések nélkül nem érte el volna mai formáját.
A budapesti rakpartokon az autóforgalom uralkodik. Ezt a város bármely részén észrevehetjük, de a talán legszembetűnőbb aránytalanság a Műegyetem előtt szakaszon figyelhető meg.
Egy kis kitérő Budapest vonalairól a legkisebb körútra, mely a BME és ELTE Lágymányosi campusát öleli körbe. De hogyan is alakulhatott ki a Dunától Dunáig tartó zsákutca?
A budai rakpart vonalának déli végén a Kopaszi gátat találjuk. A népszerű partszakasz mintaként szolgálhat a Duna partok használatát illetően, és a kortárs építészetet kedvelőknek is érdekes helyszínt kínál.
