A város szélén

A város szélén

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

100 évvel ezelőtt a Mátyás téren torpant meg Budapest rohamos fejlődése, ezt a régebbi épületek változó magasságából is könnyen kitalálhatjuk. Mára azonban már rég körbenőtte a teret a város, és a fejlesztési hangsúlyok a Magdolna-negyed programnak köszönhetően a szociális problémák megoldására kerültek.

A Mátyás téren több olyan projekt nyomát is megtalálhatjuk melyek a szociális városrehabilitáció során valósultak meg. A tér maga is ilyen, a belső, kerítéssel körbezárt játszótér és park kialakítása Magyarországon az egyik első példája volt a közösségi tervezésnek, amely során a helyi lakókat igyekeztek minél aktívabban bevonni a tér újratervezésébe.

Az elsőre ad hocnak tűnő bizarr buszmegállók is többet rejtenek, mint amit első pillantásra gondol az ember. A 99-es busszal foglalkozó programrészek a Magdolna-program egyik legfontosabb részei voltak. A “nyócker” legproblémásabb részein átvezető buszjáraton gyakoriak voltak a konfliktusok, amire több megoldás is született. Egyrészt a buszvezetők számára érzékenyítő tréningeket vezettek be, másrészt szociológusok és építészhallgatók segítségével több felmérést is készítettek a busz utasaival. A kérdőívekből kiderült, hogy a problémás helyek a busz hátulja, és a buszmegállók, azonban a válaszadók többsége kiemelte, hogy kisgyermekek jelenlétében valószínűbb a konfliktusok gyors lecsillapodása. A buszmegállók is erre reflektálnak, a korábban csak egy póznával jelölt megállókban a helyi jelrendszert (tehát a kresz táblák világát) felhasználó ülő és “dőlő” felületek lettek kialakítva egy nyári gyerekprogrammal egybekötött workshop során, ahol a helyi fiatalok rajzolhattak a táblákra. Hogy ettől kevesebb lett-e a konflikus az persze kérdés, de az biztos, hogy sokkal vidámabb a buszra várás.

A 99-es busz példája jól mutatja, hogy nem kizárólag építészeti eszközök használatáról van szó a szociális rehabilitáció során. Ilyen és ehhez hasonló projektekből rengeteg valósult meg a Magdolna-negyedben. A legtöbb program (érzékenyítő előadások, állásbörzék, internet hozzáférés fiataloknak, foglalkozások, drogprevenciós előadások, stb.) egy helyszínen valósult meg, a Mátyás téren 2006-2008 között megépült Kesztyűgyárban. Az Alföldi György (Rév8 Zrt.) által tervezett épület egy közösségi ház, mely a Magdolna Negyed Program központjaként és a Rév8 irodájaként működött a projekt évei során. A közösségi terek, oktatási termek és udvar mindig nyitott volt a helyi fiatalok számára, akik iskola után itt tölthették idejüket, és változatos programokon vehettek részt. A helyi identitás kialakításában fontos szerepet játszott a játékos, színes ablakokkal ellátott homlokzatú épület, mely már a Mátyás tér fontos részévé vált.

A BME Urbanisztika tanszék UF/LAB stúdiója által, gyerekekkel közösen tervezett buszmegállója a Mátyás téren (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

A Kesztyűgyár játékos színes ablakai (Fotó: KÉK/Klaniczay János)

A Mátyás tér 1958-ban (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára BRFK helyszínelési fényképei)

Ez is érdekelhet

To top