A Nagykörút forgatagán átkelve nem is gondolnánk, hogy innen nyílik egy utca, ahol madárcsicsergés és kávéillat van a levegőben. Ez a Tompa utca, ami Ferencváros megújításának kapcsán alakulhatott ki mai formájában.
A Tompa utcán végigsétálva az ember nem is gondolná, hogy itt egykor mindenhol parkoló autók és kipufogógáz jellemezte az utcaképet. Az egyes házakon végignézve jól lehet látni, hogy a 90-es évek posztmodern lakóépületei között régi, 19. századi házak is megmaradtak, mivel az alacsony komfortfokozatú épületeket el kellett bontani. Ez az utca a ferencvárosi rehabilitáció egyik legjobban sikerült eredménye. Az átmenő forgalmat az utcák váltakozó egyirányúsításával megszüntették, ami lehetőséget teremtett a teraszok és zöld szigetek megjelenésének. A parkolóhelyek számának csökkentésével, a járda és úttest egy szintbe hozásával, a viszonylag szűk utcát is tágasnak érezzük, ahol a legkülönbözőbb funkciók kényelmesen elférnek egymás mellett. Az utca mára Budapest egyik „legegészségesebb” utcája lett, és jól példázza, hogy az autóforgalom kiszorításával milyen városi tereket lehet létrehozni.
A forgalomcsillapítás eszközei: kanyargó útvonal, korlátozott parkolóhelyek, menetirányok váltakozása, sok ülőfelület és sok zöld (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
A Tompa utca fái fölött kibukkanó házak között sok 90-es évek végi posztmodern formát is láthatunk (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
A Tompa utca 1961-ben a Ferenc tér felől nézve (Fotó: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
