Az Eszék utca 11-15. és Szabolcska Mihály utca 3-9. alatt épült tömbök építészetileg egészen modern megoldásokkal élnek, míg díszítésük és elnevezésük a mitologikus, képzelt múltba nyúlik vissza. Mielőtt a magyar turanizmus ingoványos talajára tévednénk, nézzük meg építészetileg ezeket a házsorokat. Több szállal is kapcsolódnak a már látott Orlay utca Medgyaszay házhoz – ahhoz hasonlóan ezek is vállalati társasházként épültek, nagyrészt a Centrum társaság jóvoltából. Sőt, a Fadrusz utca 12-es házát, a Nap-udvart maga Medgyaszay tervezte. Fontos volt, hogy az ide kiköltöző lakóknak a kertvárosi élet minden előnyét biztosítsák, így a zöld környezetet is – ennek köszönhető, hogy bár a beépítés zártsorú, előkertek szegélyezik az utca felé az épületeket, a hátsó fronton pedig az egész tömb egy hatalmas egymáshoz csatlakozó kertet rejt. Az épületeket a magyar őstörténetből is mitológiából vett jelenetek sokasága díszíti. Láthatunk itt az Eszék utcában hátrafele nyilazó lovasokat és  turáni vitéz avatását ábrázoló dombrműveket, mozgalmas hun és magyar csatalejelenteket megjelenítő sgrafittókat – mindez elvezet a 20. század elején népszerű turanizmus világába. Az ideológiával Ablonczy Balázs történész foglalkozott alaposan, de annyit mindenképpen érdemes itt elmesélni, hogy az 1910-es években még illusztris társaságnak indultak, tagjainak célja a keleti rokoságok, és az ehhez kötődő tudományos, valamint gazdasági kapcsolatok ápolása volt, és csak később vált egy inkább dilettánsokat tömörítő múltértelmezők csoportjává.

Alig pár kilométeren belül nagyon változatos arcait mutatta nekün a város, a Duna partján elterülő, nagyvárosias Szent Gellért tértől a villanegyed érintésével el is jutottunk a békés, kertvárosias, „álmos” Buda egy furcsa, ám annál izgalmasabb szegletébe.