Ha lesétálunk/legurulunk az alsórakpartra a Corvinus előtt, az első látnivalót keresni sem kell, ott van rögtönk a szemünk előtt. Ráadásul hatalmas aranybetűkkel fölé is írták, mi is az: ALAGÚT A KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKBA.
A Pecz Samu tervezte Nagycsarnok nem csak abban különbözött a többi budapesti vásárcsarnoktól, hogy nagyobb volt azoknál, vagy hogy gyönyörű Zsolnay-kerámia tető tarkállott a tetején. Hanem abban is, hogy az 1897-ben megnyílt épületben nagykereskedelem is zajlott. Ennek megfelelően komoly logisztikai központként működött.
Nem csak kocsival hozták-vitték az árut, de saját vasúti kapcsolata is volt. Ráadásul akkoriban még a rakpart sem csak a gépkocsiközlekedést szolgálta. Itt kötöttek ki a terményekkel megrakott hajók, amelyek a fővárost látták el élelemmel. Az alagúton keresztül pedig fölösleges kerülők nélkül, egyből a Vásárcsarnokba lehetett vinni az árut.
Az alagút meglepő módon egészen a közelmúltig megvolt, igaz már nem a folyami szállítmányozással érkezett árukat hordták be itt a piacra, csak a hulladékot távolították el erre. Azután a négyes metró építésekor átalakították a teret, és ma már a villamos vágja ketté az egykori alagutat. De a bejárata ma is megvan: az aranybetűs kaput bárki megnézheti, aki arra sétál a hétvégente megnyitott rakparton.
Fotó: Zubreczki Dávid
Fotó: Zubreczki Dávid
Fotó: Zubreczki Dávid
