A Szabadság téren rengeteg szimbólumot találunk, politikai állásfoglalások tömkelegét rejti a tér. A magyar történelem legjelentősebb eseményeit tudjuk végigkövetni az egyes emlékműveket figyelve, de azért a házakat is érdemes megfigyelni, mert sok titkot rejtenek.
A Szabadság tér sok szempontból tekinthető szimbolikusnak, már a neve is különleges, ugyanis ez Budapest egyik egyetlen olyan közterülete, amit elnevezése óta egyik politikai rendszer sem változtatott meg. A Szabadság tér mai formáját a 1897-ben nyerte el, Palóczi Antal tervei szerint. Az átépítést megelőző közel 100 évben a területen a Neugebaude (Új épület) állt, ami az osztrák hadsereg kaszárnyájaként tartotta sakkban a várost a 19. század során. Az épület lebontása már a kiegyezés után eldöntetett, és Lipótváros területe a korábbi ipari funkciókat elhagyva kormányzati negyeddé változott. A századfordulóra a teret már híres építészek impozáns nagyvilági palotái fogták közre, leginkább a pénzügyi szektort képviselve (Magyar Nemzeti Bank, Tőzsdepalota, Postatakarékpénztár és az Adria Tengerhajózási Rt. székháza is).
Ha külföldi vendégünk érkezik, érdemes elhozni a Szabadság térre, hiszen a legfontosabb pillanatokat és a még mindig aktuális ellentmondásokat is könnyen, egy helyen lehet végigvenni. Az Újépület az osztrák megszállás jelképeként nehezedett a városra a 19. században, a városszövetbe egy óriási zárványt létrehozva. Az épület észak-keleti udvarában végezték ki Gróf Batthyány Lajost 1949-ben, ahol a mai Batthányi örökmécses is található. A tér neve az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékére Szabadság tér lett, amit nem változtatott meg egy politikai rezsim sem elnevezése óta. A tér északi oldalán található épület timpanonjában található Budapest első Kossuth Lajos ábrázolása, ugyanis korábban köztéren tilos volt a meghatározó politikus szobrát elhelyezni. A park keleti oldalában található szobor az I. Világháború utolsó évében bekövetkezett fosztogatást megakadályozó Bandholtz tábornokot ábrázolja, háta mögött híres pálcájával. A kronológiát követve a 30-as évek meghatározó politikusa, Horthy Miklós is kapott szobrot, igaz, vitatott történelmi szerepének köszönhetően nem kaphat köztéren emlékművet, így egy magánterület tér felé eső részére került a mellszobor. A teret domináló szovjet emlékmű a város 1945-ös felszabadítása során elesett szovjet katonákra emlékezik, és rendszeresen tárgya politikai vitáknak. A tér déli végében a sokat vitatott (sokszor történelemhamisító jelzővel illetett) német megszállás áldozatainak emlékműve kapott helyett, amire válaszul a folyamatosan fejlődő eleven emlékművet civil tiltakozások hozták létre. És mindemellett a Parlament irányába sétál Ronald Reagen amerikai elnök zsánerszobra is, szimbolizálva a demokratikus nyitást, és a téren található amerikai nagykövetséget is. A szobrokról és emlékművekről számos remek cikk született, és a köztérkép.hu oldalon is lehet róluk olvasni.
A lassan kakofón hangulat ellenére a tér egyik legfontosabb aspektusa mégis a városlakók számára biztosított zöldfelület és tér, ami rendszeresen ad helyet rendezvényeknek, és kétévente a foci bajnokságok közvetítésének legfőbb helyszínévé válva erősíti a politikai hovatartozás nélküli közös szurkolás élményét.
A szovjet emlékmű, háttérben Kossuth Lajos első közterületi szobrával (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
Eleven emlékmű (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
Fotó: Fortepan/Dán Zsuzsanna
