Virágzó szecesszió, betonból

az Orlay utca

Virágzó szecesszió, betonból

az Orlay utca

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Induljunk el felfelé a Bartókról felkanyarodó, gesztenyefákkal szegélyezett Orlay utcán – itt a nagy bérházakat lassan kertes villák váltják fel, ahogy haladunk felfelé a hegyre. A környék is csendesebb, mint a zsibongó Bartók, itt már hamisítatlan „budai” hangulat uralkodik.

Amíg a Duna melletti mocsaras árterületen a víz volt az úr a 19. századig, a hegyen szőlőültetvények húzódtak, és legfeljebb pár apró présház állt itt. Amikor a filoxérajárvány 19. századi pusztítása nyomán megüresedtek a telkek, hamar elindultak az építkezések, hiszen nagyon jó elhelyezkedésű környékről volt szó már akkor is. A Gellért-hegy környéke az épülő Ferenc József, azaz a mai Szabadság híddal bekapcsolódott a város vérkeringésébe, és könnyen megközelíthetővé vált, mégis megmaradt zöldövezetnek. Nem csoda, hogy a felső tízezer előszeretettel emelte itt legújabb villáit, de a művészek és főként a keresztény középosztály köreiben is hamar népszerű lett ez a rész.

Az utca egyik legszebb épülete a 2/b alatti, Medgyaszay István tervezte 1910-ben átadott lakóház. A homlokzaton az építész védjegyének számító, jellegzetes három szirmú virágmotívum itt is felbukkan, nem csak Zsolnay-kerámiák formájában, de az erkélyek korlátjának mintázatán is. De ami igazán egyedivé teszi, az elsőre láthatatlan – vagyis hogy egy, a korában különleges konstrukcióban épült. A budapesti bérházépítészetet – mivel legtöbb esetben a magántőke befektetése volt – az építészeti vagy épp szociális megfontolások helyett a megtérülő haszon lehetősége alakította olyanra, amilyenek. Vagyis a körbeépített telkeken sorakozó, szűk, sötét belső udvaros, gangos épületekké, amelyek lakáskínálata egyre kevésbé elégítette ki a polgári igényeket. Alternatív megoldásként jelent meg a szövetkezeti társasházépítő mozgalom már az első világháború előtt, ennek kiemelkedő példája előtt állunk most, ugyanis Medgyaszay a Szent Gellért Házépítő Szövetkezet számára tervezte ezt az épületét. A maximális haszon helyett itt a hangsúly a kellemes, élhető lakások kialakításán volt.

Ahogy sétálunk tovább a Mányoki útra, érdemes több figyelmet szentelni az utca végében magasodó jellegzetes kék Műteremháznak is – hatalmas ablakairól könnyen felismerhető. Olyan művészek alkottak itt, mint Rippl-Rónai József, Madarász Viktor vagy Czóbel Béla.

Ismerd meg a környéket valamelyik kapcsolódó vezetett városi sétán is: Budastep: Szecesszió Budán 

Ez is érdekelhet

To top
"