A „napsugaras tornyok”, evangélikus templomok tervezéséről elhíresült építész meg kívánt felelni a kor elvárásainak, és az újpesti főposta modern funkcióját historizáló stílusba öltöztette.
A postaforgalom és a telefonhálózat rohamos fejlődése már az első világháború előtt szükségessé tette a nagyobb városok főpostáinak megépítését. Sándy Gyula a háború küszöbén kapott megbízást az általa tervezett zágrábi postapalota bővítésére, ami azonban nem valósulhatott meg. Kárpótlásul megtervezhette az újpesti főposta épületét. Először 1919-ben készítette el tervét, amelyet később több alkalommal átdolgozott, s mely végül 1928-ban lett valóság. Sándy ezt megelőzően alkotta meg a sokak szerint élete főművének is tekinthető krisztinavárosi Budai Főposta és Távbeszélőközpont épületét. A telkek adottságainak jó kihasználásában, szerkezetében és díszítéseiben a két épület nagyon hasonlít egymásra.
Az újpesti épületben helyet kapott a posta, melynek 39 hivatali szobájában 71 fő dolgozott, valamint egy 1200 állomást működtető automata telefonközpont is. Az emeleten néhány lakást alakítottak ki, amelyek bármikor átépíthetőek lettek volna irodának, a lakások pedig így átkerültek volna a később felépítendő újabb emeletre.
A bővítés végül elmaradt, és az épület Lőrinc utcai bejáratát is hiába keresnénk. A falakról pedig azóta eltűntek a sgraffitók, a Magyar Királyi Posta felirat és a korabeli állami címer is. Csoda, hogy egyáltalán még áll az épület, hiszen a megszálló német csapatok a II. világháború idején felrobbantották, így szinte teljesen újjá kellett építeni.
https://varosunk.bpht.hu/napsugaras-tornyok-epitesze-sandy-gyula-budapesti-epuletei/#_ftn10
