A főváros nyüzsgő forgalmát kifelé vezető sugárutak terve már a 19. század közepétől foglalkoztatta a politikusokat, az első csak a kiegyezés után épülhetett meg. A 20. században azonban sokáig tartotta magát egy másik, a korábbit kiegészítő változat terve is.
Aki járt már Budapest belvárosában, biztosan látta ezt az épülettömböt, melynek története legalább annyira magával ragadó, mint a megjelenése. A 18. század közepétől 1936-ig ezen a hatalmas telken az Orczy József báróról elnevezett ház állt, melet a korszakban a zsidónegyed nyüzsgő központjaként tartottak számon.
A döntéshozókat 1902-ben kezdte el foglalkoztatni a gondolat, hogy a belváros zsúfoltságának enyhítésére egy új sugárutat építsenek. Kiinduló pontját a városháza tengelyébe képzelték el, és egészen a Városligetig vezette volna el a forgalmat. Az I. világháború kitörése elsodorta a tervet, amit csak 1929-ben vettek elő újra egy tervpályázat kiírásával. Árkay Aladár díjnyertes tervét ötvözték Wälder Gyula art decós elképzelésével, és így épült meg a klinkertéglával burkolt, 11 épületből álló hatalmas épületegyüttes. A további építkezéseket végül a világháború és az új városrendezési koncepciók derékba törték, ezért hatalmas, diadalív-szerű kapuzata nem kezdete, hanem végül lezárása lett a soha meg nem valósuló sugárútnak.
https://multidezoepiteszet.blog.hu/2018/09/10/volt_egyszer_egy_orczy-haz_budapesten
