Deák Ferenc tér

Erzsébetváros színes zsidó múltja és jelene

Deák Ferenc tér

Erzsébetváros színes zsidó múltja és jelene

Bejáró tipp:
Vedd át saját bejáró füzeted vagy töltsd le online és nyerj szuper ajándékokat!

Füzet letöltése További infók

Volt idő, amikor a mai Deák Ferenc teret Szén piacnak nevezték, tévedésből. A német „kohl” szót fordították félre, ami valójában nem szenet, hanem káposztát jelent. Kohlmarkt, vagyis káposztás piac lett volna a helyes név, hiszen a tér forgalmas piacnak adott helyet, tele káposztavágókkal. Később, a rohamtempójú városiasodás jegyében itt állították fel 1870-ben Budapest első illemhelyét, amelynek oldalán különös módon angol feliratokkal próbálták rendre és tisztaságra inteni a város többnyire angolul egy szót sem beszélő népét.
A 19. század végén a tér mai napig tartó központi szerepe már egyértelmű volt: előtte futott a Vác felé tartó Országút, ide torkollott a Kiskörút. Innen indult a mindig forgalmas Király utca is. Ebben az időben csak a Király utcán végigkocsizva juthatott ki egy jómódú fővárosi a Városerdőbe, vagyis a mai Városligetbe az Andrássy út, pláne a kisföldalatti még nem voltak sehol.

Nem messze a Deák Ferenc tértől épült fel a gigantikus Dohány utcai zsinagóga is, körülötte pedig számos más, kisebb zsinagóga. Homlokzatuk annyira beolvadt a többi ház homlokzata közé, hogy a járókelőknek gyakran fogalmuk sem volt, hogy egy zsinagóga mellett haladnak el.
Ide futott be a Deák Ferenc utca is, ahol az Angol Királynő szállodában maga a tér névadója is lakott. A legenda szerint Deák mindig azt mondogatta, hogy a saját utcájában, de nem a maga házában lakik. A mai Deák téren már kevés ház mesél a régi időkről, de egyik meghatározó épülete továbbra is az Alpár Ignác tervezte Anker-palota, amelyet a névadó biztosító társaság emelt 1908 és 1909 között. Az épület nemcsak órási méreteivel keltett érdeklődést a századfordulós Budapesten, hanem modern vasbeton alapozásával is.

 

Címke: Pest, Deák tér, zsidó, piac

https://adt.arcanum.com/en/view/BME_EpitoIpar_1910/?query=%22Anker+Palota%22&pg=298&layout=s

https://epiteszforum.hu/budapest-kozeppontja-a-deak-ferenc-es-az-erzsebet-ter-tortenete

Megközelíthetőség:
akadálymentes busz: 9, 15, 16, 105, 178, 210, 210B, 216, troli: 72, metró: 1, 2, 3 , villamos: 47, 48, 49
Rumbach zsinagóga
Akadálymentes

Pontok

1

Rumbach zsinagóga

Budapest nemrég felújított varázslatos hangulatú zsinagógája, amelyen a romantikus és a mór elemek keverednek
építészetPest-Budaszakrális helyszínzsidó örökség

A kiegyezést követő években a vallás gyakorlásáról folyó állandó viták sorsfordítónak bizonyultak a magyar zsidóság számára. A hagyományok megújítása éppúgy hatással volt ennek az épületnek a megszületésére, mint tervezőjének eredeti elképzelései.

Még több infó
2

Madách-házak

A diadalív-szerűen magasodó Madách-házakat egykor egy sugárút kapujának szánták
Budapestépítészetközlekedéstörténetmodern

A főváros nyüzsgő forgalmát kifelé vezető sugárutak terve már a 19. század közepétől foglalkoztatta a politikusokat, az első csak a kiegyezés után épülhetett meg. A 20. században azonban sokáig tartotta magát egy másik, a korábbit kiegészítő változat terve is.

Még több infó
3

Herzl Tivadar miniszobra

Kolodko Mihály egyik legvidámabb, biciklis képe alapján mintázta meg a cionizmus ősatyjának miniszobrát Herzl szülőháza mellett
Budapestkortársszoborzsidó örökség

Egy innovatív szobrász 120 éves fényképet álmodott újra, amely igazán emberközelivé teszi Herzl Tivadart, az új zsidó állam megálmodójának személyét.

Még több infó
4

Egykori kóser húsüzem

A szigorú kóser szabályok szerint működő régi húsüzem étteremként született újjá
gasztroklasszicizmusPest-Budazsidó örökség

Erzsébetvárosban egykor tizenkét kóser húsüzem szolgálta ki a vevőket. Az egyik leghíresebb, a tulajdonosokról Rebenwurzelnek nevezett üzem ma Kőleves vendéglőként működik, ügyelve az egykori tulajdonosok hagyományaira.

Még több infó
5

Menórás kapu a Síp utcában

Keresztény és zsidó budapestiek békés együttélésének emléke ez a zsidó motívumokkal díszített szecessziós lakóház
Budapestépítészetszecessziózsidó örökség

A Löffler Sándor által tervezett századfordulós szecessziós ház a zsidónegyed szívében a magyar és a zsidó kultúra eredetileg eltérő, de az együttélésben mégis összefonódó jelentéstartalmú jelképeit együtt hordozza.

Még több infó

Ez is érdekelhet

To top
"