A századfordulón a legmodernebb elvárásoknak megfelelően épített egykori Erzsébet Nőiskola, és a szomszédos Vakok Királyi Nevelő és Tanintézete a lelkes Lechner-követők, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond remekei.
A hatalmas, mai napig impozáns szecessziós tömb két iskolát is takar, melyknek bár a tervezőpárosa közös volt, más-más funkcióval készültek el. A ma a Teleki Blanka Gimnáziumnak otthont adó 1902-es épület eredetileg a nőnevelés és emancipáció egyik fontos intézménye volt, amely az Erzsébet Nőiskola nevet viselte, és amelynek feladata a tanítónők képzése volt. Az épületben nagy, tágas tantermek kaptak helyet, de volt könyvtár, laboratóriumok, tornaterem, és udvaron pedig nyáron teniszpályák, télen korcsolyapályák működtek.
A szomszédos, ma Vakok Országos Nevelő és Tanintézete 1899–1904 között épült fel, ennek homlokzatán érződik talán igazán Lechner hatása az építészekre. Apró érdekesség, hogy ha jobban megnézzük a feliratot, látszik az intézmény nevében a királyi jelzőt lecserélték országosra, ahogy a politikai rendszerek változtak. Az iskola éke az intézményért oly sokat tevő József-nádor után elnevezett Nádor-terem, ahol az 1930-as évekből származó üvegablakok az ország leghatalmasabb ólomüveg-ablak együttesét alkotják.
Aki kedvett kapot, sétálgasson tovább Zuglóban, vagy ahol eddig jártunk, a szűkebb Istvánmezőn, az árnyas utcák még sok-sok felfedeznivalót rejtenek, amerre a sétán nem jártunk.
Fotó: Práczky István
Az egykori Erzsébet Nőiskola (ma Teleki Blanka Gimnázium) 1905-ben: Fortepan/Klösz György felvétele
