Budapest belvárosában van egy utca, igazából csak utcarészlet, amely kívülről párizsi Montmartre, belülről New York és showtime, magyarosan: kabaré.
Érdemes megállni a Nagymező utcánál egy pillanatra, amely a századforduló és az 1920-as évek szórakoztató iparának egyik központja volt, és ez a házak építészeti kialakításában is visszaköszön. A nagypolgárság gyönyörködtetésére szolgáló reprezentatív épületek és kulturális intézmények betekintést engednek a száz évvel ezelőtti bulinegyedbe. A Nagymező utca, legalábbis az Andrássy út vonzáskörzetében, a mai napig tömve van kulturális helyszínekkel, itt található a Radnóti Színház, akik a Színházak Éjszakáját is szervezik évek óta, de az utcában van a Mai Manó ház és a Capa központ épülete is, a fényképészetért rajongók kedvenc helyei a városban.
Tematikus utcákat máshol is találunk a városban, a Ráday utca a vendéglőiről híres, a Falk Miksa utcában egymás mellett találjuk a galériákat, a Bartók Béla Boulevard pedig a kreatívipari szereplőket fűzi egy tengelyre. Ilyen tematikus utca a Nagymező is, mondhatni az egyik első a városban.
A Nagymező utca forgalomcsillapított belső szakasza (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
A Thália színház bejárata Kálmán Imre szobrával (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
Életkép a Nagymező utca 17. alatt működő Táncpalotában 1957-ből (Fotó: Fortepan / Bauer Sándor)