A ferencvárosi tömbrehabilitáció és a Corvin-negyed “hard” beavatkozása után érdemes egy harmadik irányt is megismerni, a Magdolna-negyed szociális rehabilitációs programját.
A Corvin-negyed beruházással nagyjából egyidőben, 2005-ben indult meg Józsefváros másik felének a rehabilitációja, érdekes módon ugyanúgy a Rév8 Zrt. és Alföldi György vezetésével. Ez a “soft” rehabilitáció nem járt teljes utcák eltüntetésével, hanem sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi értékek és lakók megtartására, fejlesztésekre. Természetesen kapcsolódik a programhoz több kulcsfontosságú új épület és köztér felújítása, azonban lényegesen kisebb volt a konkrét városi beavatkozások mértéke, mint a kerület túloldalán megvalósult Corvin-negyed esetében.
A szociális városrehabilitáció egy komplex folyamat, mely nem kizárólag építészek, várostervezők és ingatlanfejlesztők közös munkáját igényli, hanem egy interdiszciplináris szakmai csoport együttműködését. A megközelítés lényege, hogy a helyi társadalmat szükséges tanítani, de az identitás megőrzéséhez szükséges a helyi lakók megőrzése, a helyi épített örökség megismerése és a társadalmi kiemelkedéshez szükséges források biztosítása.
Ennek egyik első lépése az identitás megerősítése volt. A Magdolna-negyed elnevezés is ehhez kapcsolódóan jött létre, a kerületrészt korábban hivatalosan Középső-Józsefvárosnak hívták, és csak a helyi argóban volt szokásos a Mátyás térre, Teleki térre, Kálvária térre hivatkozni. Az új hívószó hamar elterjedt, és a városi branding sikeres gépezetének köszönhetően mára a helyiek büszkén hívhatják Magdolna-negyednek a területet.
De hogyan is lehet megnézni egy szociális rehabilitációt, amikor építészeti sétán veszünk részt? A Mátyás téren könnyen találhatunk számtalan megvalósult példát.
A Tavaszmező utca és Koszorú utca sarka 1969-ben (Fotó: Fortepan / Homoródy Károly)
Historizáló homlokzat a Magdolna negyedben. Az épületdíszek már csak nyomokban láthatók (Fotó: KÉK/Klaniczay János)
Egykor a város szélén álló Magdolna udvar a közelgő városfejlesztési hullám előszele volt, de a század elején itt állt meg a belvárosi terjeszkedés (Fotó: KÉK/Klaniczay János)