Barangold be a várost és fejtsd meg a rejtvényeket! Érdemes térképen is ránézned a feladatok helyszínére, hogy megtervezd, milyen sorrendben és hogyan járod be őket! A pontok sorrendjét szabadon megválaszthatod! Ha mindenhol megfejtetted a feladatokat, ne felejtsd el beírni a megoldásokat az összefoglaló rejtvénybe!
Read more »
A vízivárosi Batthyány tér jelenlegi nevét gróf Batthyány Lajos miniszterelnökről kapta. Korábban kereskedelmi szerepe miatt Felső piacnak, illetve az itt álló katonai őrház és az ott felhalmozott puskapor és ágyúgolyók miatt Bomba térnek is nevezték. Nem csak a piac, hanem a kikötő és a gyorskocsiállomás miatt is állandó volt itt a nyüzsgés. A tér olyan események, legendák emlékét őrzi, mint Casanova csábítása, Mária Terézia afférja vagy a Sztálin miatt majdnem lerombolt templomok, melyek közül az egyik Márai szerint Budapest legszebb épülete.
Budafokot bor- és pezsgőgyártásra teremtették: a Tétényi-fennsík könnyen vájható, építésre felhasználható, puha mészkövének bányászata miatt ugyanis itt alakult ki Magyarország egyik legnagyobb pincerendszere. Ettől kezdve Budafok fejlődése örökre összeforrt a pezsgő- és borkészítéssel, de a sörgyártás is jelentős volt. A 20. század elejére már több mint háromszáz borpincészet működött itt, és Budafok messzeföldön híres volt a vendéglátásról is. A hangulatos utcákon barangolva ma is láthatóak az egykori – szó szerint – pezsgő élet nyomai: nagyszerű kastélyok, hatalmas üzemi épületek, sarki fogadók váltakozása alakítja a régi városrész képét.
Csepel fejlődésétől elválaszthatatlan a Weiss Manfréd név. Weiss az Osztrák-Magyar Monarchia sikeres konzervgyárosa volt, aki rájött, hogy a Weiss-konzervek átmérője éppen akkora, mint egy tüzérségi lövegé. Így kezdett el lőszert gyártani, azonban az új, robbanásveszélyes üzemet nem nyithatta meg Ferencvárosban. . Így a lőszergyár új helyszínét a várostól távolabb keresték. A testvérek a Budapesthez közeli , de akkoriban a városhatáron kívülre eső Csepel-sziget északi része mellett döntöttek, örökre megváltoztatva ezzel Csepel fejlődésének útját.
Budapest és Kispest 1950 előtti határát egykor nyomortelep, majd modern munkáslakótelep és Határcsárda jelezte. A csárda felsőbb királyi parancsra épült, vadászó nagyurak számára, de a kispesti választások idejére bevezetett szesztilalom idején is lelkesen látogattak oda a toroköblögetésre vágyók. 1970-ben, a mai metró kijáratánál villámsebességgel szerelték össze tíz nap alatt az előkészített 1300 elemből álló négyszintes Aero szállót, majd 1980-ra megépült az építészek által „nagyállomásnak” nevezett Határ úti metrópont is, melyet eredetileg a Ferihegyi reptér felé, elágazással terveztek.
Az 1900-as években született meg a terv a MÁV-nál, hogy a szerényebb jövedelmű vasutasok számára lakótelepet építsenek. Ez lett az új városrész, Rákospalota-Pestújhely, ahol korábban szőlőt termesztettek, de azt a filoxéra kipusztította. Kiváltság volt ott lakni, alacsony lakbérért, a MÁV által szépen karbantartott házakban. Különleges, sakktáblaszerű utcaszerkezete és a vasúttal kapcsolatos utcanevei egy régmúlt időbe kalauzolnak minket, utcáit járva ma is pihenőkertek között, hangulatos kertvárosi házakban folyó idilli életbe csöppenhetünk.
A megújult, rengeteg kikapcsolódási lehetőséget kínáló hatalmas Városliget, zöldbe borult, árnyas utcák, elfelejtett templomok, vadregényes villaépületek és rengeteg izgalmas történet: az egykori Szugló (ma Zugló) az a pesti városrész, amelyről néha még a legbudaibb budaiak is elismerően nyilatkoznak. A sokarcú kerület pedig a 19. század óta várja azokat, akik szeretnének órákra, napokra, hetekre, hónapokra kiszakadni a pesti belvárosból. Hiszen Zuglóban minden sarkon egy teljesen új város jön szembe velünk.
A Jászai Mari tér négy világ között egyensúlyoz. Egyik oldalról Lipótváros grandiózus, reprezentatív épületekkel szegélyezett terei, másik oldalról Újlipótváros nyüzsgő utcái, kávézói és a 20. század elejének modern épületei, elegáns ívei határolják. A térről csak fel kell lépni a Margit hídra, és az ember pillanatok alatt Budán van. Ha pedig esetleg Budapestet is itt hagynánk (persze csak egy rövid időre) elég pár percet sétálni a Nyugati pályaudvarig. Ha jobban belegondolunk, igazából a Jászai Mari tér a világ közepe.
Az egykori munkásnegyed ma már ikonikus üvegpaloták, irodaházak tengelyévé változott a Váci út és Róbert Károly körút metszéspontjában. A közel hét évtized alatt csendben formálódó városrészt ma már nyugodt szívvel nevezhetünk Pest egyik legfontosabb alközpontjának, egy igazi üzleti negyedként lehetünk büszkék rá. A városrész, amit rendőrcsaládoknak kezdtek el építeni, majd az egyre fejlődő ipari tevékenységek miatt gyári munkáscsaládokkal kiegészülve munkásnegyeddé alakult, ma komoly üzletemberek és modern irodaházak dolgozói töltik meg élettel.
Az Erdély kapujának is hívott, történelmi országrészeket összekötő hágó méltóságteljes nevét viseli a hegyvidéki Királyhágó tér. Az ide vezető, környező utcák házfalai táblákon őrzik fontos események és egykor itt élt és alkotó jelentős személyek emlékét. II. világháborús hősök, meghatározó irodalmi alakok, Nobel-díjas francia kémikus szelleme lengik be Buda szépen rendezett kis terét, ahol valamikor nemzetközi rózsakertben, ma pedig modern művészeti galéria kiállításaiban gyönyörködhet az arra járó.
Budapest délnyugati kapujánál található a főváros négy legforgalmasabb vasútállomásának egyike: Kelenföld és Őrmező területén helyezkedik el. Itt halad keresztül a Dunántúl felé irányuló vasúti személy-, és teherforgalom jelentős része. A pályaudvar kialakítása a térség létrejöttének és fejlődésének volt a záloga. Az eredetileg mocsaras területet korábban az itt élő madarakról Bibic-telepnek nevezték, ami a két világháború közt kezdett benépesedni és ahol Budapest egyik legnagyobb lakótelepe áll, melynek első, 180 lakásos házát 1966-ban kezdték építeni.
Budapest földrajzi középpontja pont Kőbányára esik, amely mostanra a főváros egyik legizgalmasabb városrésze lett. A kevésbé ismert, de nem kevésbé szép és magukkal ragadó szecessziós épületek és a legendás Dreher Sörgyárak mellett Kőbányán lehet a legmesszebbre utazni Budapesten, hiszen az itteni kínai közösség valóságos várost alakított ki a városban – piaccal, éttermekkel és rengeteg új szolgáltatással. Talán nem túlzás, hogy ma már Kőbánya sokkal inkább híres a húsos táskáról és a pörgős asztalokról, mint az egykori kőbányákról.
A Duna partján fekvő Fővám térről gyönyörű kilátás nyílik a szemközti budai oldalra, a Gellért-hegyre. A tér nyitott és tágas, szinte belőle nyúlik ki a Budapest egyik közösségi tereként is működő, és sokak által a legszebbnek tartott fővárosi híd, a Szabadság híd. De nem csupán kilátása, hanem különleges épületei is egyedivé teszik hangulatát. Közlekedési funkciója, a pesti belvárost és Budát összekapcsoló szerepe pedig az elmúlt évek során még inkább megerősödött, hiszen itt alakították ki a 4-es metró egyik legizgalmasabbnak tartott állomását.
Pest egyik nemrég megújult, kizöldült, lüktető, megkerülhetetlen központja, ahova több mint száz éve járnak a budapestiek színházba, kávéházba, cukrászdába, vásárolni, vagy éppen egy igazán jó afgán ebédre. A folyamatosan változó nyolcadik kerület szélére épült Blaha Lujza tér mindig is átjáró volt a Nagykörút elegáns kávéházai, szállodái és a nyolcadik kerület multikulturális világa között. Álljunk meg egy pillanatra, lassuljunk le Budapest egyik leggyorsabb pontján, és nézzük meg, mi mindent rejt a Blaha Lujza tér!
A Keleti Budapest legforgalmasabb pályaudvara. Nevét a Balkánnal és Erdéllyel való kapcsolatáról kapta. A korabeli sajtó jobban kedvelte a Nyugatinál, „Magyarországhoz és Budapesthez méltó" épületnek nevezték. Egyetlen kritikaként az hangzott el, hogy messze van a várostól. Az elektromos világítás viszont szenzációnak számított. Az épületet eredetileg a Nagykörútra tervezték – olyan elképzelés is volt, hogy Józsefvárosból vezették volna a vasutat egy 1,5 méter magas viadukton keresztül a belvárosba.
„Hát valóban különös világ mutatkozott ebben a kávéházban: de csak a kávéháznak abban a részében, amely ablakaival a Teréz körút felé nyílott…az Andrássy utat nehezen szokták meg a régi pestiek – szemfényvesztés, ami itt van, maradjunk csak a körúton.” Így látta az Oktogon hangulatát Krúdy Gyula, akinél jobban talán senki nem ismerte Budapestet. A város nyolcszögletű tere igazi fővárosi találkozópont, ahol több mint száz éve kezdődnek – vagy éppen végződnek – a fergeteges pesti éjszakák. A századfordulós aranyifjakat és szupersztár kurtizánokat már régen leváltották az angol legénybúcsúk, de az Oktogon vonzereje örök.
Káposztás tér, Zsidó tér, Szén piac, Török tér: a Deák Ferenc teret a történelem során változatos neveken lehetett megtalálni, de mindig meghatározó szerepet játszott Pest életében. A város közepe, a bulinegyed kapuja, közlekedési csomópont. Ha ma azt halljuk „belváros”, ez a tér ugrik be először minden budapestinek. Azonban a Deák tér nem volt mindig a város szívében, sőt: a középkorban itt húzódott a várost körülvevő fal. Mivel zsidók nem telepedhettek le a falakon belül, sokan a környékbeli utcákban találtak otthonra, és ez a mai napig meghatározza a környék karakterét.
Vajon hány neve lehet egy térnek, és mit árul el róla a sokfajta elnevezés? Elsősorban sorsának izgalmas alakulásáról mesélnek Budapest talán egyik legszebb terének nevei, ahol manapság luxusszállodák és a tudomány épülete fogják közre fővárosunk legöregebb akácfáját. Hívták már Ács térnek, Kirakodó térnek és Rakpiacnak is, de volt Lánchíd tér, Ferenc József tér is, majd Október 29. tér és legutoljára Roosevelt tér. Ma pedig a sok szálon ehhez a helyhez kötődő gróf Széchenyi István nevét viseli, akiről a hagyomány úgy tartja, hogy egyszer az itt felhalmozódott szemétkupacok egyikébe esett, miután lovai megbokrosodtak – ez pedig megpecsételte a tér sorsát. A baleset után a rakodópiac miatti rendezetlen körülményeket felszámolták, és hamarosan megindult a Lánchíd építése is.
Az 1867-es Kiegyezést követő időszakban az egyesülő Pestet, Budát és Óbudát Budapestként ismerte meg a világ. A gyorsan fejlődő főváros mintha pillanatok alatt akarta volna bepótolni a hiányosságait: minden, mindenhol gőzerővel épült és fejlődött. Azonban sehol sem voltak olyan türelmetlenek, mint Újpesten, ahol minden gyorsabban történt, mint bárhol máshol a városban. Hatalmas gyárépületek, gigantikus városháza és igazi lokálpatrióták: fedezd fel Budapest legnyughatatlanabb városrészét, ahol az igazán komoly lila focidrukkerek még zöldborsót sem esznek!
A Flórián tér igazán megérdemli, hogy egyszer ne csak átsiessünk rajta, hanem alaposan körül is nézzünk itt! Óbuda kiterjedt csomópontja ugyanis tele van emlékekkel, és ha valahol tényleg van értelme azzal kezdeni egy történetet, hogy „már az ókori rómaiak is”, akkor az a Flórián tér! Eredeti ókori emlékek az aluljáróban, egy mozgalmas barokk szoborcsoport – mely igazi túlélő – és Budapest legnagyobb lakóépülete mind a Flórián téren vannak.
Akár Moszkvának, akár Széll Kálmánnak nevezzük, ez a hely Buda megkerülhetetlen tere. Jóval több mint közlekedési csomópont, hiszen ez az a tér, ahol budaiak generációi találkoztak és találkoznak egymással. Egyik oldalról a hegyek hívogató zöld karéja, másik oldalról az újraéledő Margit körút nyüzsgése határolja, és még Kolodko-szobrokat is találunk, ha alaposan végigböngésszük az utcabútorokat. Randik, bulik, csalamádés hamburger, erdei kirándulások és a kilencvenes évek bugyiárusainak tömegei: ha ez a tér nem lenne, ki kéne találni.
