Az Átrium mozi 1935 novemberében nyitotta meg a kapuit. Kozma Lajos épülete a szocializmus évtizedeiben Május 1. mozi néven várta a közönséget, majd hosszú évekig tartó bezártság után színházként éledt újjá.

„A nagy, kozmikus-aszociációval ható, ragyogásában anyagtalan világító-égboltnyílás, ezüst peremével együtt, az akusztika törvényei szerint összeolvadó fal és menyezetnek meleg és ünnepélyes vörös szövettapéta felületével, amely egy nagy meleg vörös színakkordban foglal össze mindent, hangsúlyozottan eldönti a térbenyomás karakterét. Az előadás alatt minden teljesen sötét, minden beleolvad a vörösség néma határtalanságába, csak a vetített kép világít, melynek nyílása a legegyszerűbb eszközökkel emelkedik ki a falból.” Ezekkel a szavakkal írta le az Átrium házat az épületet tervezője, Kozma Lajos. A mozival egybeépített bérpalota kialakításánál a kor legmodernebb technológiáját alkalmazták: a vasbeton szerkezet helyett acélvázat emeltek. Ennek köszönhetően nagyobb üvegfelületeken áradt be a napfény.  A házban a lakbérbe a portaszolgálat és a rendszeres takarítás is beletartozott, melyet a viceházmester végzett, aki a tetőteraszon kialakított szolgálati lakásban lakott. Az Átrium-ház jellegzetessége a fekete és a vöröses narancs színű festés, mely kiemelte és díszítő elemmé tette a nyílászárókat és az erkélyrácsokat. A festést annak idején olyan kiváló anyagokkal végezték, hogy a szmogos levegő ellenére sok helyen ma is az eredeti színezés nyomai látszanak.

Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés Budapesten