Ma már nehéz elképzelni, hogy a századfordulón a Kis-Sváb-hegy még jobbára mezőgazdasági terület volt. Beépítésére csak az 1910-es években került sor, amikor a Bírák és Ügyészek Egyesülete kezdeményezésére megépült a bírák és ügyészek telepe.

Az egyesület célként tűzte ki, hogy tagjainak megfelelő, státuszukhoz illő lakhatási feltételeket biztosítson. Ez a törekvés illeszkedett a Bárczy István féle lakásépítési programhoz is, így a város támogatásával valósult meg az építkezés. A telep házait Árkay Aladár tervezte, stílusában keverednek a szecesszió, a népi építészet és a finn építészet vonásai. Az építkezések 1911-ben kezdődtek el, és az első házakat 1912-ben már át is adták. Az építész családjával szintén a hegyen telepedett le, később a ‘30-as évek ikonikus modern építészetének lett úttörője. A terület fejlődésének részeként épült 1910-11-ben a Kós Károly és Györgyi Dénes által tervezett Városmajor utcai szecessziós iskolaépület is.

A telep a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, és a 20. század második felének lakáspolitikája is komoly nyomot hagyott maga után. Az eredetileg egy-egy középosztálybeli családnak szánt villákat mérettől függően 3-5 kisebb lakásra osztották fel. A telep eredeti hangulatát ma már alig lehet tetten érni, és a korabeli lakókról is csak az utcanevek árulkodnak. Mindezek ellenére a figyelmes járókelő a Ráth György utcában még rábukkanhat egy-egy igényesen felújított villaépületre.

Kocsis János Balázs: A kertváros a századforduló Budapestjén. A Bírák és Ügyészek telepe. 2004

http://ugyeszseg.hu/ugyeszseg-150-a-birak-es-ugyeszek-telepe-a-kis-svabhegyen/

https://ugyeszseg.hu/ugyeszseg-150-a-birak-es-ugyeszek-telepe-a-kis-svabhegyen/